Az erőművek Magyarországon fontos szerepet játszanak a folytonos és biztonságos energiaellátásban. De vajon hogyan működik az energiatermelés? Milyen forrásokból származik hazánk áramellátása és mit tartogat a jövő? Cikkünkben sorra vesszük a magyar erőműveket és bemutatjuk a legfontosabb trendeket!
Magyarország villamosenergia-felhasználása 2023-ban 41.3 TWh volt, mely 3%-kal alacsonyabb az előző évi értéktől. Érdemes külön is megvizsgálni a lakossági és a versenypiac magyarországi összfogyasztását, mert jelentős különbség mutatkozik közöttük. Az adatokat 3 kategóriába lehet sorolni:
Ez a szektor felel a teljes magyarországi energiafogyasztás mintegy 26 százalékáért. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak lehetősége van választani: vagy az egyetemes szolgáltatás keretein belül, szabályozott árakon vásárol, vagy versenypiaci szerződést köt.
A versenypiachoz köthető a legtöbb villamosenergia-fogyasztás, ami az összfogyasztás mintegy 59 százalékát teszi ki. Ismerje meg hazánk villamosenergia-termelésének működését korábbi cikkünkből!
Bár főleg Magyarország erőművei felelnek a villamosenergia előállításáért, a működtetésük is sok energiát igényel. Az összfogyasztás részét képezi a villamosenergia szállítása közbeni veszteség is, így a teljes energiafelhasználás mintegy 15%-a az erőművekhez és a hálózati veszteséghez köthető.
Egy nemzet energiatermelése számos szempont alapján elemezhető, ilyen lehet például az energiamix összetétele, az export és import aránya vagy például az energiaforrások időbeli változása. A következőkben röviden összefoglaljuk a Nemzetközi Energia Ügynökség hazánkról készült friss jelentésének legfontosabb megállapításait.
Magyarország teljes energiaellátása 2023-ban kőolajból: (32,3%), földgázból (30,8%), nukleáris energiából (18,1%), bioüzemanyagokból és hulladékból (11,0%), szénből (3,8%) és vízenergiából (0,1%) származott. Ahogy az ábrán is jól látszik, hazánk nagy mértékben támaszkodik a fosszilis forrásokra, melyek nélkül jelenleg lehetetlen megteremteni az energiabiztonságot.
Forrás: iea.org
Magyarország az egyik első nemzet volt, aki vállalást tett, hogy 2050-re eléri a teljes karbonsemlegességet, melyből következik, hogy az elkövetkezendő évtizedekben a megújuló energiaforrások (mint például napenergia, szélenergia, hidroenergia) aránya jelentősen növekedni fog az energiamixben. A zöld energia növekvő fontossága egyértelműen kirajzolódik az alábbi ábrán is, mely a 2020-2023 közötti magyar teljes energiaellátást mutatja be források szerinti bontásban.
Forrás: iea.org
Az erőművek Magyarországon kiemelten fontos szerepet játszanak az energiatermelésben. Ahogy az alábbi ábra mutatja, a magyar energiamix igen diverz, így garantálva az energiaellátás biztonságát. 2023-ban a hazai energiatermelés az alábbi megoszlás szerint alakult:
Forrás: iea.org
Az alábbi ábrát szemlélve egyértelmű pozitív trend rajzolódik ki: hazánkban jelentősen növekszik a zöld energiaforrásokból származó energiamennyiség. Ebben fontos szerepe van a lakossági és üzleti napelemekből származó áramnak. Meglepő adat, hogy a napenergia csúcsteljesítménye Magyarországon 2010-ben mindössze 1 MW volt, míg 2024-ben elérte a 6712 MW értéket.
Forrás: iea.org
Magyarország áramtermelése 2023-ban nukleáris (44,8%), földgáz (20,5%), napenergia (19,6%), biomassza: (4,0%), szén: 7,1% és kőolaj (0.2%) forrásokból származott. Itt is érdemes megjegyezni, hogy a napenergia a harmadik legnagyobb hozzájárulású forrás, melyet kizárólag a nukleáris energia és a földgáz előzött meg.
Forrás: iea.org
Az alábbi ábrán Magyarország áramtermelése látható források szerinti bontásban 2000 és 2023 között időszakban. A szakértők szerint további jelentős emelkedés várható a napenergiából származó áramelőállításban az elkövetkező években.
Forrás: iea.org
Miután részletesen bemutattuk, milyen forrásokból származik hazánk energiaellátása, ideje rátérni az erőművekre, vagyis a villamosenergia termelésére szolgáló létesítményekre. Lássuk, milyen típusú erőműveket használ Magyarország!
Magyarországi erőművek listája:
Forrás: Wikipedia
Az IEA legfrissebb adatai szerint az erőművek Magyarországon 2023-ban 446031 TJ energiát termeltek összesen.
Az energiaszektor karbonlábnyoma elsősorban a fosszilis üzemanyagokból származik. Szerencsére a Magyarország erőművei által generált szén-dioxid kibocsátás jelentősen csökkent az elmúlt évek során.
Forrás: iea.org
2023-ban Magyarország villamos energia fogyasztása 41.3 TWh volt, mely csökkent az előző évekhez képest.
2023-ban a magyar erőművek 165478 TJ mennyiségű energiát exportáltak a környező országok számára. 2000-hez képest 16% emelkedés figyelhető meg az energia exportban, amely igen jelentős növekedés.
Magyarország áramellátásának 19,2%-a származik megújuló forrásokból, ám ez az arány várhatóan jelentősen emelkedni fog az elkövetkezendő években. A tervek szerint az ország 2050-re eléri a teljes karbonsemlegességet, melyhez szükséges a zöld és megújuló energiatermelést nagymértékben fejleszteni.
Nem, Magyarország energiatermelése jelenleg nem képes az ország teljes energiaszükségletét kielégíteni, így szükségünk van exportra. 2023-ban a teljes energiamennyiség 62,5%-a származott külföldi forrásból.
Természetesen, a szénerőművek Magyarországon jelentős mértékben járulnak hozzá a megújuló energiatermeléshez.
Magyarország villamosenergia-felhasználása 2019-ben 45,4 TWh volt. Az áramfogyasztás mellett Magyarország energiatermelése (áram) 33,1 TWh volt 2019-ben. Ez pontosan 2 TWh-val több, mint 2018-ban (31,1 TWh).
Magyarország villamosenergia-ellátása nagyban függ a magyar erőművektől, amelyek közül kiemelkedik a Paksi Atomerőmű – ez adja az össztermelés 49 százalékát.
A szomszédos államokat tekintve korábban Magyarország importált áramot Romániából, Ukrajnából és Szerbiából is, mára azonban mindhárom ország importőrré vált: ez azt jelenti, hogy Magyarország exportál számukra. Ami Ausztriát és Szlovákiát illeti, ott a villamos energia ára alacsonyabb, mint Magyarországon – de a szűkös határkapacitások miatt onnan nem tud több áram érkezni.
2014 óta a MET Csoport is jelen van a villamosenergia-piacon termelőként és kereskedőként.
A villamos energia mellett érdemes a földgáz felhasználásával és árával kapcsolatban is tájékozódni, hiszen ez az egyik legfontosabb nem-megújuló energiaforrás.
