Hatalmas fűtőértékük miatt szinte minden ipari folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszanak, ám ennek nagy ára van a bolygó légkörére és a természetre nézve. Ezért van, hogy az új évezredben a fosszilis szó összemosódott a szennyezéssel, a kapitalista mohósággal és a közvélekedés szerint akár az emberiség pusztulását is okozhatja.
A kép azonban jóval árnyaltabb, az energiapiaci átalakulás pedig jóval lassabb és nehézkesebb folyamat, mint a legtöbben gondolnák. Hogyan ismerte fel az ember a fosszilis energia pozitív és negatív tulajdonságait, miként keletkezik, milyen anyagok tartoznak a fosszilis tüzelőanyagok közé, mit érdemes tudni róluk, és mekkora jelentőségük van a jövőt illetően?
A fosszilis tüzelőanyagok keletkezése egészen az őskorig vezethető vissza, ahol az elpusztult, lebomlott, majd megkövesedett növényi és állati maradványok a föld mélyebb rétegeibe kerültek. Ezután – évmilliók alatt – a levegőtől teljesen elzárva kisebb kőzetrepedésekben gyűltek össze, és fosszilis energiahordozókká alakultak.
Kitermelésüket jelentősen megkönnyítette, hogy szinte mindig egy helyen összegyűlve, akár többféle fosszilis tüzelőanyag is fellelhető.
A fosszilis jelentése tehát: az őskorban keletkező állati és növényi maradványok, amelyekből az évmilliók során nem megújuló energiaforrás keletkezett. A fosszilis tüzelőanyagokban rejlő hatalmas potenciált már 400 éve felfedezték, de az ipari forradalom alatt – pontosabban az 1850-es évek környékén – kezdett el hatalmas méreteket ölteni a kitermelésük és felhasználásuk.
Nem csoda tehát, hogy ma már a világ energiatermelésének legnagyobb részét a nem megújuló energiaforrások adják, de a készletek rohamosan fogynak, és ahogy a nevük is sugallja, emberi léptékben mérve nem tud megújulni.
A jövőben az emberiségnek a nukleáris energiára vagy a megújuló energiaforrásokra kell támaszkodnia, hiszen a kőolajkészletekből például már csak körülbelül 50 évre elegendő készlet áll rendelkezésre. A kőolaj mellett azonban más nem megújuló energiaforrások is léteznek.
A nem megújuló energiaforrásokat a szén, a kőolaj és a földgáz hármas alkotja. Ezek közül a szén számít a legjelentősebb energiahordozónak a készleteket tekintve, de a környezetszennyező hatása is ennek a tüzelőanyagnak a legnagyobb.
A legtisztább nem megújuló energiaforrásként a földgázt tartják számon, ám a kőolajhoz hasonlóan a gázkészletek sem tartanak ki 50 évnél tovább, ha a fogyasztás nem lassul az elkövetkező években. Ennek pedig nagyon fontos hatása van az egész bolygóra.
Bár azt a legtöbben pontosan tudják, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból energia nyerhető ki, azt már jóval kevesebben, hogy milyen energiáról is van szó. A nem megújuló energiaforrásokat általában erőművekben használják fel, a pontos folyamat a következőképpen alakul:
Ezenkívül természetesen még rengeteg más felhasználási mód létezik, például:
Bár számos alkalmazási területük ismert, egyetlen olyan sincs köztük, amely meggátolná az elégetés során keletkező káros anyagok kibocsátását, így a környezet és a légkör szennyezését, az üvegházhatás kialakulását és a globális felmelegedést. Emiatt a nemzetek elkezdték a fosszilis energiaforrások felhasználásának visszaszorítását. Ennek ékes példája a kiotói egyezmény, illetve a párizsi klímaegyezmény.
Az kétségtelen, hogy rengeteg kedvező változás indult el az utóbbi években, ám ez egyelőre kevésnek látszik, hiszen a több száz év alatt kiépült infrastruktúra sokkal fejlettebb a fosszilis energia esetében. Ezért jóval egyszerűbben és gazdaságosabban használható fel, mint az atomenergia vagy a különböző megújuló energiaforrások (például: napenergia, szélenergia, biomassza).
Az elektromos autók elterjedése és a benzinnel vagy dízellel működő autók forgalomból való kivonása évtizedeket vehet igénybe, hiszen az emberek nem kötelezhetők új gépjármű vásárlására. Ráadásul az új technológia is gyerekcipőben jár még, ami miatt az elektromossággal működő autók jóval drágábbak, mint az ugyanolyan márkájú benzines vagy dízeles járművek.
Valószínű tehát, hogy az igazi áttörést a legfontosabb fosszilis energiahordozók kiürülése fogja elhozni, ami már a fiatal generáció élete alatt bekövetkezhet. Az kétségtelen, hogy a Földünknek nagyon jót fog tenni, ha ez bekövetkezik – a nagy kérdés már csak az, hogy vajon erre mi, emberek fel leszünk-e készülve technológiailag és gazdaságilag?
A fosszilis energiahordozók az elpusztult állati és növényi maradványokból, évmilliók alatt keletkeznek a föld mélyebb rétegeiben, a levegőtől teljesen elzárva. Emiatt nem megújuló energiaforrásoknak is nevezik őket, hiszen emberi léptékben mérve biztosan nem tudnak újratermelődni.
A megoldást a megújuló energiaforrások hozhatják el, amelyekre egyre nagyobb kereslet mutatkozik, hiszen a kőolaj- és földgázkészletek már csak kevesebb, mint fél évszázadig elegendők. Ahhoz azonban, hogy a váltás megtörténhessen, még rengeteg akadálynak kell elhárulnia, mind technológiailag, mind pedig gazdaságilag.
Ami biztos: a jövőt nem a fosszilis erőforrások jelentik
