A kőolaj és földgáz a világ két legfontosabb fosszilis tüzelőanyaga. Hogyan keletkeznek és melyek a legnagyobb kőolaj és földgáz lelőhelyek Magyarországon?
Ezeket az erőforrásokat számos területen használják, többek között például:
A megújuló energiaforrások iránti növekvő kereslet ellenére a kőolaj és a földgáz még hosszú évekig fontos energiaforrások maradnak.
A földgáz és kőolaj jelentősége tagadhatatlan. Ezeket az erőforrásokat használják a közlekedési eszközök túlnyomó többségének üzemanyagaként, beleértve a személygépkocsikat, teherautókat, repülőgépeket és hajókat. Emellett az erőművekben villamosenergiát termelnek, épületeket fűtenek és ipari folyamatokat működtetnek.
2023-ban a három legmagasabb energiamennyiséggel szolgáló forrás a:
A fosszilis tüzelőanyagokból származó energia messze meghaladja az összes egyéb forrást, mint például a nukleáris-, hidro-, szél- vagy napenergia. Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a globális energiaellátás elengedhetetlen része a szén, kőolaj és földgáz.
Forrás: ourworldindata.org
A kőolaj és földgáz nélkül modern életmódunk elképzelhetetlen lenne. Bár az olyan megújuló energiaforrások, mint a szél-, a nap- és a vízenergia egyre népszerűbbek, a közeljövőben valószínűleg nem fogják teljesen felváltani a kőolajat és a földgázt. Ennek az az oka, hogy ezek a megújuló források jelenleg nem képesek önmagukban kielégíteni a társadalom energiaigényét.
Emellett a megújuló energiaforrásokra való teljes átálláshoz szükséges infrastruktúra kifejlesztése jelentős beruházásokat és időt igényel. Ezért valószínű, hogy a kőolaj és a földgáz a belátható jövőben is kritikus szerepet fog játszani a világ energiaszükségletének kielégítésében – ameddig még van belőlük. Fosszilis energiahordozók lévén ugyanis nem áll rendelkezésünkre végtelen mennyiség belőlük, évmilliókra van szükség ahhoz, hogy újratermelődjenek.
A kőolaj és földgáz egyaránt évmilliók során lezajló, természetes geológiai folyamatok eredményeként jön létre. Mindkét erőforrás ősi növények és állatok maradványaiból keletkezett, amelyeket az idő múlása az üledék alá temetett, ezáltal magas nyomásnak és hőmérsékletnek tette ki.
A kőolaj- és a földgázképződéséhez különleges geológiai körülményekre van szükség, például üledékes kőzetek jelenlétére és oxigén hiányára, amelyek lehetővé teszik a szerves anyag évmilliókon át történő megőrzését és átalakulását. Ennek eredményeképpen a kőolaj és a földgáz véges erőforrások, amelyek kialakulása hosszú időt vesz igénybe, és az emberi élet során nem pótolhatók.
Amikor autónkba üzemanyagot tankolunk, akkor több millió éves ősi élőlények maradványaiból nyerünk energiát. Az elsőre meglepőnek és morbidnak ható kijelentés pontosan írja le a valóságot, hiszen a kőolaj keletkezése az alábbi lépésekből áll:
A földgáz ugyanabból a szerves anyagból keletkezik, mint a kőolaj, de más átalakulási folyamaton megy keresztül. Ahogy a szerves anyag mélyebbre kerül az üledék alá, a hő és a nyomás megnő, és a szerves anyag földgázzá bomlik. A földgáz ősi szénlelőhelyeken és a palakőzetben lévő szerves anyagok lebomlásából is keletkezhet.
A földgáz keletkezéséről az alábbi olvasható a Union of Concerned Scientists non-profit tudományos szervezet tájékoztatójában.
“Az olajhoz hasonlóan a gáz is az elmúlt 550 millió év során lerakódott, jellemzően ősi tengeri mikroorganizmusokból származó, lebomlott szerves anyagok terméke. Ez a szerves anyag sárral, iszappal és homokkal keveredett a tengerfenéken, és az idő múlásával fokozatosan eltemetődik. Oxigénmentes környezetben lezárva, növekvő hő- és nyomáshatásnak kitéve a szerves anyag hőbontási folyamaton ment keresztül, amely szénhidrogénné alakította át. E szénhidrogének közül a legkönnyebb normál körülmények között gáz halmazállapotban létezik, és együttesen földgáznak nevezik.”
A földgáz és a kőolaj földből történő kitermelésére többféle módszer létezik. A legelterjedtebb módszer a fúrás, amelynek során egy lyukat fúrnak a földbe, hogy elérjék az olaj- vagy gázlelőhelyet.
A kőolaj előállítás esetében a fúrás után gyakran olyan technikákat kell alkalmazni, mint a hidraulikus repesztés, hogy az olajat kiszabadítsák a környező kőzetformációkból. Ennek során nagynyomású vizet, homokot és vegyi anyagokat pumpálnak a kútba, hogy a kőzetet megrepesszék és az olajat felszabadítsák.
Az olajat ezután összegyűjtik és finomítókba szállítják, ahol különböző termékekké, például benzinné, dízelüzemanyaggá és kenőanyagokká dolgozzák fel.
A földgáz esetében a kútfúrást követően a gáz kitermelése többféle módszerrel történhet, beleértve a hidraulikus repesztést és a vízszintes fúrást. A hidraulikus repesztés során a folyamat hasonló a nyersolaj esetében alkalmazott eljáráshoz, de az olaj felszabadítása helyett földgázt szabadít fel a környező kőzetformációkból. Miután a gáz felszabadult, összegyűjthető és csővezetékeken keresztül feldolgozó üzemekbe szállítható további tisztítás és elosztás céljából.
A fúrás mellett a nyersolaj és a földgáz kitermelésének más módszerei is léteznek, mint például a tengeri fúrás, amely során óriási víztömegekben, például tengerekben és óceánokban fúrnak kutakat, valamint az olajhomok-bányászat, amely során a kőolajat homokból és kőzetformációkból nyerik ki.
Ezek a módszerek azonban általában bonyolultabbak és drágábbak, mint a hagyományos fúrások, és gyakran környezetvédelmi aggályokkal járnak.
Magyarország a saját földgáz-felhasználásának közel ötödét saját földgázmezőiből nyeri ki.
A legfontosabb magyar kőolaj és földgáz lelőhelyek Magyarországon:
Magyarország az itt felsorolt lelőhelyekből jóval többet is képes lenne kitermelni, nem beszélve a még eddig fel nem fedezett területekről. Ez azonban igen komoly befektetést igényelne, mivel az itthon talált földgázmezők döntő többsége nem konvencionális, tehát nem kibányászható.
A rendelkezésre álló kőolaj és földgáz készletekről aktív tudományos vita folyik. Számos eltérő tudományos álláspont olvasható a kérdésben, hogy a fosszilis tüzelőanyagok meddig állnak rendelkezésünkre. Az amerikai Stanford Egyetem tudósai szerint körülbelül 40 évre elegendő földgáz, míg 30 évnyi olaj készletünk van. A fosszilis tüzelőanyagok kiapadásáról szóló cikkünkben részletesen bemutatjuk a témát.
Hazánk kőolajszükségletét körülbelül 80%-ban exportból elégíti ki. Ebből következően a globális kőolajkészlet jelentős csökkenése vagy teljes kiürülése esetén, hazánknak is alternatív energiaforrásokra kellene támaszkodni. Így a korábbi válaszban a Stanford Egyetem tudósai által megjelölt 30 éves időtartomány Magyarországra is érvényesnek tekinthető.
Magyarország a 62. helyen áll a globális olajfogyasztási ranglétrán, így az összfogyasztásának mintegy 0,2%-át teszi ki. Magyarország kőolaj felhasználása 2023-ban 167,249 hordó/nap volt.
A kőolajat elsősorban közlekedésre, energiatermelésre és ipari célra használják. Az Európai Bizottság adatai szerint a kőolajfelhasználás az alábbi módon oszlott meg:
Forrás: Európai Bizottság
A kőolaj elsősorban szénhidrogének keveréke, pontos összetétele a finomítási folyamat során változik.
A kőolaj összetétele:
Tudjon meg többet a földgáz összetételéről cikkünkből!
A hazánkba érkező kőolaj a százhalombattai olajfinomítóba kerül. Elsőként az olaj kénmentesítési folyamaton megy keresztül, ezt követően szénatomszám szerint közel azonos csoportokra bontják. Az így létrejövő részeket frakciónak is nevezik. A szétválasztáshoz a kőolajat 350°C fölé melegítik, amely a magas hőmérséklet hatására gáz halmazállapotúvá alakul. A gőzt keresztül vezetik egy frakcionáló oszlop nevű berendezésen, melyben külön választódnak a vegyületek lehűlés közben. A kondenzálódott frakciókat hűtik és elvezetik, ezek szénhidrogén-keverékek.
A kőolaj és földgáz korunk legfontosabb erőforrásainak számítanak.
Bár a megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret hódítanak, de egy ideig még biztosan nem képesek átvenni a fosszilis energiahordozók szerepét, ugyanis sokkal jobb infrastrukturális kiépítettséggel rendelkeznek, nem beszélve a tárolhatóságról és szállíthatóságról.
A jövő azonban kétségtelenül más erőforrásoké lesz, ugyanis nem megújuló energiahordozók lévén 50-60 éven belül kiapadnak.
