Card image
Magyarország villamosenergia-termelése és előállítása

Magyarország villamosenergia-termelése és előállítása

 
A villamosenergia-termelés az egyik legfontosabb iparág, a civilizáció alappillére. Hogyan történik a villamosenergia előállítása? Cikkünkből megtudhatja.
A villamosenergia-termelés számos energiaforrás felhasználásával történhet.

A villamosenergia-termelés az egyik legfontosabb iparág, a civilizáció alappillére. A növekvő társadalmi jóléthez, gazdasági és technológiai fejlődéshez elengedhetetlen, hogy kielégítsük a folyamatosan növekvő villamosenergia-igényt. Cikkünkben bemutatjuk, hogy:

  • milyen eszközökkel történik az elektromos áram előállítása,
  • mekkora Magyarország villamosenergia-termelése és
  • ehhez képest mekkora a hazai fogyasztás mértéke.

Az elektromos áram termelése: hogyan történik a villamos energia előállítása?

A villamosenergia-termelés a nehézipar egyik legfontosabb ága, a szerepe pedig folyamatosan növekszik a globális kereslet növekedés következtében. Ahogy az Our World In Data által közölt ábrán látszik, a nemzetközi villamosenergia-kereslet rohamos ütemben emelkedett 1800-2023 között.

lobális energia fogyasztás energiaforrásonként, 1800-2024 (Forrás: Our Word In Data).

Forrás: ourworldindata.org

2023-ban a teljes villamosenergia-fogyasztás 183230 TWh volt, amely több mint 4436-szerese hazánk éves fogyasztásának. Hogy miképp történik az elektromos áram termelése? Mutatjuk! Következzen a villamos energia előállítása óránkénti bontásban, 2023-as nemzetközi fogyasztási adatokkal kiegészítve!

Kőolaj

A kőolaj a világ legelterjedtebb fosszilis energiaforrása, amelyet elsősorban üzemanyagként, vegyipari alapanyagként és a villamosenergia-termeléshez használnak. A kőolaj 2023-ban 54564 TWh energiát biztosított.

Szén

A szén az egyik legősibb energiaforrás, amelyet elsősorban elektromos áram termelésére és ipari folyamatokban használnak. 2023-ban 45565 TWh villamos energia származott a szénből.

Földgáz

földgáz a legcsekélyebb ökológiai lábnyomú fosszilis energiaforrás, amelyet széles körben használnak fűtésre és villamosenergia-termelésre, valamint nyersanyagot a vegyiparban. 2023-ban 40102 TWh energiát biztosított a földgáz.

Vízenergia

A vízenergia megújuló energiaforrás, amelyet víztározók vagy folyók mozgásának hasznosításával állítanak elő és jelentős szerepet játszik a globális villamosenergia-termelésben. 11014 TWh energia származott 2023-ban a hidroenergiából.

Növényi eredetű biomassza

A növényi eredetű biomassza, mint például a fa és más szerves anyagok, megújuló energiaforrásként használható fűtésre és villamosenergia-termelésre, de hatékonysága és környezeti hatása miatt használata folyamatosan visszaszorul. 2023-ban 11111 TWh villamos energia származott ebből a forrásból.

Szélenergia

szélenergia, mely 6040 TWh villamos energiát biztosított 2023-ban, a levegő mozgási energiájának hasznosításával jön létre. Előállításához szélerőművek szükségesek, melyek lehetnek szárazföldön vagy akár a partokhoz közel, a vízben is.

Nukleáris energia

A nukleáris reakció során jelentős mennyiségű energia szabadul fel. Az atomerőművek ezt kihasználva képesek villamos energia előállítására, mely mértéke 2023-ban 6824 TWh volt.

Napenergia

A Napból érkező energia hő és fény formájába éri el bolygónkat. Kevesebb mint egy óra alatt több napenergia éri a földet, mint az emberiség teljes éves igénye. Természetesen ennek csak egy töredékét tudjuk hasznosítani napelemek és napkollektorok segítségével. 4264 TWh villamos energiát biztosított a nap 2023-ban.

Egyéb megújuló energiaforrások

Az egyéb megújuló energiaforrások közé sorolható a geotermikus-, biomassza- és hulladékenergia. Ezek a források 2023-ban 2428 TWh energiát nyújtottak.

Modern bioüzemanyagok

A bioüzemanyagok növényi vagy állati biomasszából készült üzemanyagok, amelyek közül a legelterjedtebbek a bioetanol, a biodízel és a biogáz. Ezekből a forrásokból 2023-ban összesen 1318 TWh energia származott.

Magyarország villamosenergia-termelése és fogyasztása

Magyarország villamosenergia-felhasználása 2023-ban 41.3 TWh volt, amely 3%-kal marad el az előző évi teljes országos fogyasztástól. A magyar villamosenergia-fogyasztást három kategóriába sorolhatjuk:

  • ESZ (egyetemes szolgáltatás)
  • Versenypiac
  • Hálózati veszteség és erőművi felhasználás

A 45 TWh-ból körülbelül 11-12 KWh fűződik az egyetemes szolgáltatásokhoz, ami a teljes fogyasztás nagyjából 25 százalékát teszi ki. Azok a felhasználók, akik egyetemes szolgáltatásra jogosultak, általában választhatnak, hogy szabályozott áron vásárolnak, vagy inkább versenypiaci szerződést kötnek.

A versenypiacon történik a fogyasztás legnagyobb része, közel 60 százalék, ami körülbelül 27 TWh-t jelent évről-évre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a szolgáltatott villamos energia (ezer kWh) az alábbiak szerint alakult az országban.

  • 2010: 33918864
  • 2011: 34252445
  • 2012: 34063781
  • 2013: 34205699
  • 2014: 34715054
  • 2015: 35760576
  • 2016: 36037650
  • 2017: 37230647
  • 2018: 37874393
  • 2019: 38106299
  • 2020: 37853127
  • 2021: 39782989
  • 2022: 39038553

Míg a KSH adatai szerint az alábbi módon változott az egy háztartásnyi fogyasztóra jutó évi villamosenergia-fogyasztás (kWh):

  • 2010: 2172
  • 2011: 2144
  • 2012: 2096
  • 2013: 2094
  • 2014: 2069
  • 2015: 2114
  • 2016: 2121
  • 2017: 2166
  • 2018: 2161
  • 2019: 2171
  • 2020: 2271
  • 2021: 2361
  • 2022: 2226

Az erőművek és az áram előállítása

Az erőművek fogyasztják el a teljes energia 15 százalékát, mintegy 7 TWh-t, hiszen a működtetésük rendkívül energiaigényes. Az erőművek azonban visszatermelik az elfogyasztott villamos energiát, és 2020-ban az összfelhasználás körülbelül háromnegyedét termelték ki: 33,45 TWh-t.

Magyarországon az alábbi kategóriákba sorolhatóak az erőművek:

  • Atomerőmű
  • Hőerőmű
  • Vízerőmű
  • Szélerőmű
  • Naperőmű
  • Geotermikus erőmű

Az áramtermelés az alábbiak szerint alakul:

  • 49%: Paks
  • 27%: gáz
  • 12%: szén
  • 11%: megújuló, ezen belül:
    • 5%: biomassza
    • 3%: nap
    • 2%: szél
    • 1%: hulladékhasznosítás

A nukleáris energia, illetve a fosszilis energiaforrások tehát még mindig hatalmas részét teszik ki a teljes magyar termelésnek, de az arányok az elkövetkező években folyamatosan változnak majd a megújuló energiaforrások javára.

A villamosenergia-termelés jelentős ökológiai terheléssel jár, azonban a megújuló források folyamatos térnyerése jelentősen redukálhatja a negatív hatásokat.

Gyakori kérdések és válaszok

Milyen arányban támaszkodik megújuló forrásokra Magyarország energiatermelése?

Magyarország energiatermelése jelentős arányban támaszkodik megújuló forrásokra. 2023-ban energia mixünk 25,5%-ban zöld forrásokból állt, amely meghaladta az Európai Uniós átlagot.

Mi a villamosenergia-termelés ökológiai hatása?

A villamosenergia-termelés jelentős ökológiai terheléssel jár, azonban a megújuló források folyamatos térnyerése jelentősen redukálhatja a negatív hatásokat. A zöld energiaforrásokra történő átállásban pedig kiemelt szerepet játszhat a legzöldebb fosszilis üzemanyag, a földgáz is.

Hogyan alakulnak a villamos energia árak globálisan?

A villamos energia árakat számtalan tényező befolyásolhatja, ilyen lehet a kereslet-kínálat mértéke, a technológiai fejlődés vagy akár az energiapolitikai döntések. Ahogy az alábbi ábra mutatja, az elektromos villamos energia árak növekedtek a 2008-2023 közötti időszakban az Európai Unióban.

Villamosenergia árak váltzoása az EU-ban 2008-2023 között (Forrás: EEA)

Forrás: EEA

Milyen változások várhatóak a globális villamosenergia-fogyasztás kapcsán?

A szakértői becslések szerint a villamosenergia-fogyasztás további jelentős növekedése várható. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint:

“A globális villamosenergia-igény a következő három évben várhatóan gyorsabb ütemben fog növekedni, 2026-ig átlagosan évi 3,4%-kal.”

Konklúzió a villamosenergia-iparról

A villamosenergia-termelés az egyik legfontosabb iparág, a szerepe egyre csak növekszik. Míg korábban fosszilis energiaforrások elégetésével történt az előállítása, ma már rengeteg megújuló energia áll rendelkezésre a technológiai fejlődésnek köszönhetően.

A magyar villamosenergia-termelés egyelőre főleg a nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik, ám az Európai Unió kvótarendszere és szigorú előírásai miatt szép lassan minden tagállam átáll a megújuló energiaforrások használatára – ez pedig nagyban hozzájárul majd bolygónk tisztább jövőjének eléréséhez.