Card image
Magyarország villamos energia termelése és előállítása
Bezár close

Magyarország villamos energia termelése és előállítása

 
A villamosenergia-termelés az egyik legfontosabb iparág, a civilizáció alappillére. Hogyan történik a villamos energia előállítása?
Villamos energia

Az energiaipar a gazdaság egyik fő motorja, a civilizáció alappillére. Az egyik legösszetettebb rendszerről van szó, hiszen minden fizikai testnek energiára van szüksége ahhoz, hogy változást produkáljon – ezáltal szinte minden iparág az energiaiparra támaszkodik.

Az energiapiac egyik legfontosabb szegmense pedig nem más, mint a villamosenergia-ipar.

Ahhoz, hogy ezt a komplex rendszert megfelelően átlássuk, érdemes megvizsgálni, hogy:

  • Miként zajlik az áram előállítása?
  • Milyen eszközökkel történik az elektromos áram termelése?
  • Mekkora Magyarország villamos energia termelése?
  • Ehhez képest mekkora a hazai fogyasztás mértéke?
  • Miként történik idehaza a villamos energia előállítása?

Minden fontos információ az elektromos áram előállításáról.

Az elektromos áram termelése

A villamosenergia-termelés a nehézipar egyik legfontosabb ága, a szerepe pedig folyamatosan növekszik az elektromos eszközök és a megújuló energiaforrások terjedése miatt. A villamos energia szállítására középfeszültségű vagy nagyfeszültségű szabadvezetékeket használnak, amiknek az anyaga alumínium, acél-alumínium és vörösréz kombinációja.

Az elektromos áram döntő többségét erőművekben állítják elő, amely során a 11.000 voltos váltóáramú feszültséget – transzformátorok segítségével – 200.000–750.000 volttá alakítják, és így továbbítják a távvezetékekkel. A villamos energia útja a végfelhasználókig azonban még a szállítás előtt megkezdődik.

Villamos energia előállítása

Villamosságot többféleképpen is előállíthatunk attól függően, hogy milyen eszköz termeli az áramot.

A leggyakoribb megújuló energiaforrás, a szélerőmű például villamos energia előállítására szolgál, és úgy gerjeszt áramot, hogy a több tíz méteres lapátok a szél hatására forogni kezdenek, így magukkal forgatják a turbina tengelyét is, amely egy hajtóműhöz van csatlakoztatva. A hajtómű feladata, hogy felgyorsítsa a mozgást, ezáltal jóval nagyobb energiatermelést tegyen lehetővé. A gondolában található tengely egy tengelykapcsolón keresztül kapcsolódik a generátorhoz, amely a mozgási energiát villamos energiává alakítja.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközök között több is fellelhető legyen szó akár a napenergiáról vagy éppen a vízenergiáról, ami áramtermelés útján látja el energiával az emberiséget.

A hagyományos erőművek azonban már más működési elven alapulnak – attól függően, hogy milyen erőműről beszélünk. A legtöbb erőműben fosszilis energiaforrásokat égetnek el (szén, kőolaj, földgáz), ebből pedig gőz keletkezik. A gőzt egy turbinához hajtják, amelyhez a villamos energiát fejlesztő generátor is kapcsolódik. A generátor hasonló elvek alapján működik, mint a szélerőmű esetében.

Az erőművek fontos szerepet játszanak az üzleti és a lakossági villamos energia előállításában is.

Magyarország villamos energia termelése

Magyarország villamosenergia-felhasználása 2020-ban 45,13 TWh volt, ami alig tér el a 2019-es 45,4 TWh-tól. 2021-ben azonban rekordot jelentő 46,923 TWh volt a hazai fogyasztás.

A magyar villamosenergia-fogyasztást három kategóriába sorolhatjuk:

  • ESZ (egyetemes szolgáltatás)
  • Versenypiac
  • Hálózati veszteség és erőművi felhasználás

A 45 TWh-ból körülbelül 11-12 KWh fűződik az egyetemes szolgáltatásokhoz, ami a teljes fogyasztás nagyjából 25 százalékát teszi ki. Azok a felhasználók, akik egyetemes szolgáltatásra jogosultak, általában választhatnak, hogy szabályozott áron vásárolnak, vagy inkább versenypiaci szerződést kötnek.

A versenypiacon történik a fogyasztás legnagyobb része, közel 60 százalék, ami körülbelül 27 TWh-t jelent évről évre.

Az erőművek és az áram előállítása

Az erőművek fogyasztják el a teljes energia 15 százalékát, mintegy 7 TWh-t, hiszen a működtetésük rendkívül energiaigényes. Az erőművek azonban visszatermelik az elfogyasztott villamos energiát, és 2020-ban az összfelhasználás körülbelül háromnegyedét termelték ki: 33,45 TWh-t.

Magyarországon az alábbi kategóriákba sorolhatóak az erőművek:

  • Atomerőmű
  • Hőerőmű
  • Vízerőmű
  • Szélerőmű
  • Naperőmű
  • Geotermikus erőmű

Az áramtermelés az alábbiak szerint alakul:

  • 49%: Paks
  • 27%: gáz
  • 12%: szén
  • 11%: megújuló, ezen belül:
    • 5%: biomassza
    • 3%: nap
    • 2%: szél
    • 1%: hulladékhasznosítás

A nukleáris energia, illetve a fosszilis energiaforrások tehát még mindig hatalmas részét teszik ki a teljes magyar termelésnek, de az arányok az elkövetkező években folyamatosan változnak majd a megújuló energiaforrások javára.

Konklúzió a villamosenergia-iparról

A villamosenergia-termelés az egyik legfontosabb iparág, a szerepe egyre csak növekszik. Míg korábban fosszilis energiaforrások elégetésével történt az előállítása, ma már rengeteg megújuló energia áll rendelkezésre a technológiai fejlődésnek köszönhetően.

A magyar villamosenergia-termelés egyelőre főleg a nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik, ám az Európai Unió kvótarendszere és szigorú előírásai miatt szép lassan minden tagállam átáll a megújuló energiaforrások használatára – ez pedig nagyban hozzájárul majd bolygónk tisztább jövőjének eléréséhez.