Card image
A földgáz ára: mennyibe kerül 1 köbméter (m3) gáz?

A földgáz ára: mennyibe kerül 1 köbméter (m3) gáz?

 
Mennyibe kerül egy köbméter (m3) gáz? Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy a földgáz ára mely tényezők hatására változik.
A földgáz ára számtalan tényező hatására alakulhat.

Az elmúlt évek turbulens nemzetközi energiapiacán a földgáz ára sokat változott, és ez Magyarországon is tapasztalható volt. De vajon milyen tényezők állnak az áringadozás mögött? Mennyibe kerül 1 köbméter (m3) gáz? Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Mitől függ a gáz világpiaci ára?

A földgáz ára sok tényezőtől függ, a kitermeléstől kezdve a szállításon át a piaci körülményekig és a szabályrendszerekig. A legnagyobb hatással talán az adott régió időjárási viszonyai vannak a gázár alakulására.

Ami pedig a jövőt illeti, a megújuló energiaforrások (mint például nap-, szél-, víz- és geotermikus energia) is nagy hatást gyakorolnak a gáz világpiaci árára. Korábban főleg a szél erejét próbálták kihasználni az országok, de napjainkban ez eltolódott a fotovoltaikus erőművek, tehát a napelemek felé.

Ha enyhe a tél, akkor a gáztartalékok nem fogynak el, ezáltal a kereslet nem lesz olyan magas, a gázárak pedig általában csökkennek. Ha viszont hideg a tél, akkor a készletek elfogynak, a kereslet megnő és az árak rendszerint megemelkednek. Hatással lehet a forró nyár is a köbméterárra, hiszen ekkor a tárolókba szánt földgázt inkább áram előállítására használják fel.

A földgázt két kategóriára érdemes osztani:

  • Háztartási fogyasztók piaca
  • Nem háztartási (üzleti) fogyasztók piaca
  • Utóbbihoz tartozik az ipari vagy az energiatermelésben felhasznált földgáz.

Magyarország integrálódott az európai és világszintű gázkereskedelembe, ezért a hazai gáztőzsdéken ugyanazok a befolyásos szereplők találhatók meg, mint a nemzetközi piacon. A földrajzi elhelyezkedésünk okán a nyugat-európai és az orosz piaci szereplők érintenek bennünket a leginkább.

A lakossági piacon a földgáznak államilag szabályozott ára van. Ezzel szemben a versenypiacon – ahol cégek, intézmények vásárolnak – a gázár meglehetősen széles sávban mozog.

Mennyibe kerül 1 köbméter gáz (m3)?

Ami a gázszámlákon látható, az a közhiedelemmel ellentétben nem csak a gáz térfogatától, tehát a köbméterfogyasztástól függ. Hozzátartozik a földgáz fűtőértéke is, tehát hogy mennyi energia nyerhető ki belőle. Így számolható ki egyszerűen:

1 m3 gáz ára = gáz térfogata (köbméterben, tehát m3) x gáz fűtőértéke (megajoule/köbméter, tehát MJ/m3) x energia egységára (ár/megajoule, tehát Ft/MJ). Végül ehhez hozzá kell adni a 27% áfát is.

Azt, hogy mennyi a gázszolgáltatás éves alapdíja, illetve személyre szabottan mennyibe kerül egy köbméter földgáz, bármelyik gázárkalkulátor kiszámolja. A földgázár-kalkulátor a szolgáltató weboldalán érhető el, segítségével becslést kaphatunk a várható költségekről egyéni fogyasztási szokásaink alapján.

A gázfogyasztás díja két részből áll:

  • Alapdíj
  • Gázdíj

Ezt a csekken is külön, alapdíj és energiadíj néven lehet megtalálni. Ám a végösszeg ennél jóval több részből tevődik össze:

  • Gázmolekula költsége
  • ÁFA
  • Fix rendszerhasználati díj
  • Forgalomarányos rendszerhasználati díj
  • Energiaadó
  • MSZKSZ
  • Nyereség
  • Működési költségek
  • Szagosítás

Nézzük meg ezeket egyesével, különös tekintettel a nagyságrendekre (fogyasztóként változhatnak).

1. Molekulaár

Ez a földgázmolekula, vagyis a kitermelt gáz ára, ez teszi ki a végső ár 46-62 százalékát. Földgázt vásárolni az energiakereskedő cégek több helyről is tudnak:

  • Gáztőzsdék (klasszikus árupiaci tőzsdék, ahol gabona vagy arany helyett földgázzal kereskednek – például a holland TTF, a brit NBP, a német NCG és az osztrák VTP)
  • Nagykereskedők (egymás között adnak-vesznek – emellett a kapacitásokkal, vagyis a vezetékhasználati joggal is kereskednek)
  • Külföldi és hazai termelők (kereslet-kínálat alakulásától függő molekulaár – Magyarországon a MOL és néhány kisebb cég foglalkozik földgázkitermeléssel)

2. Rendszerhasználati díj (RHD)

A földgázt nem elég kitermelni és eladni, el is kell szállítani a felhasználás helyszínéig. Ezért a szállításért kell az RHD-t fizetni, amely a versenypiaci gázár 8-24 százalékát teszi ki. Az RHD két részből áll, a pontos összegeket rendelet szabályozza:

  • Fix rész (a rendszer, vagyis a gázvezetékek használatáért kell fizetni – a jogot előre kell megvásárolni az alábbi kapacitásokból választva: éves, negyedéves, havi és napi, téli és nyári, megszakítható és nem megszakítható)
  • Forgalomarányos rész (itt a rendszeren átszállított földgázmennyiség alapján kell fizetni, de más díjak vonatkoznak a szállítóvezetéki és az elosztóvezetéki rendszerre)

3. Adók

A földgáz árába beépülnek a különféle adók is:

  • Energiaadó (a végösszeg 2,8 százalékát teszi ki)
  • MSZKSZ-díj (ezzel a stratégiai földgázkészlet tárolását fizetik meg a fogyasztók a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek (MSZKSZ) – 2,4-2,5 százalékot tesz ki)
  • Általános forgalmi adó (ÁFA – 20,9 százalék)
  • Szagosítás díja (arra szolgál, hogy a gázszivárgást észlelni lehessen – mindössze a végösszeg 0,1 százaléka)
  • Az adók összességében a végösszeg 26,2, vagy 26,3 százalékát teszik ki.

4. Nyereség

A földgáz-értékesítés nyeresége a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi piacon tapasztalható árversenytől, valamint a meglévő partnerek napi szintű fogyasztásának optimalizálásától függ. A piaci földgázigény az elmúlt években folyamatosan csökkent, a verseny pedig élesebbé vált, és mindez érezhető hatást gyakorolt a szerződések nyereségtartalmára is.

A nyereség jelenleg 0 és 3 százalék között mozog, többféle adó is mérsékli:

  • Társasági adó (19%)
  • Robin Hood-adó (31%)
  • Árbevétel-arányos helyi iparűzési adó

5. Működési költségek

A nagy értékű termékek kereskedelmével foglalkozó cégeknél a legnagyobb kiadások a következők:

  • a munkaerőhöz kapcsolódó költségek és járulékok
  • a befektetett eszközök amortizációja
  • a kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó szolgáltatások és felhasznált anyagok értéke.

Gyakori kérdések és válaszok

Hogyan változik a gáz világpiaci ára?

A gáz világpiaci árát jelentős fluktuáció jellemzi, hiszen számtalan gazdasági, politikai, technológiai és egyéb tényező befolyásolhatja. Ahogy az alábbi Macrotrends által készített ábra is jól mutatja, bár az ingadozás szignifikáns, 1997 és 2024 között a gáz világpiaci ára csökkenő tendenciát mutat.

Gáz világpiaci ára 1997-2024 (forrás: macrotrends.net)

Forrás: macrotrends.net

Milyen tényezők hatására változik a földgáz világpiaci ára?

Mint bármely egyéb nyersanyag, a földgáz esetén is a kínálat-kereslet határozza meg elsősorban a piaci árat. Az ár várhatóan csökkeni fog, ha:

  • azonos kereslet mellett, növekszik a kínálat vagy
  • identikus kínálat mellett csökken a kereslet.

Szintén igaz, hogy a földgáz világpiaci ára emelkedni fog, ha:

  • azonos kereslet mellett csökken a kínálat vagy
  • identikus kínálat mellett növekszik a kereslet.

A kínálatot és keresletet elsősorban az időjárás, politikai, társadalmi és technológiai tényezők befolyásolják.

Hogyan változik a jövőben a földgáz ára?

A szakértők között nincs egyetértés abban, hogyan változik a földgáz ára a jövőben. Ahogy az egyéb nyersanyagok esetén, így a földgáznál sem lehetséges magas bizonyosság mellett közép- és hosszútávú becsléseket tenni.

Földgáz árak alakulása: hogyan változott az elmúlt években a földgáz ára?

Ahogy a fenti ábra is mutatja, a földgáz árak alakulása – jelentős ingadozás mellett – csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt 25 évben.

Mennyi a földgáz ára Európában?

Az alábbi ábra szemlélteti, hogyan változott a földgáz ára az Európai Unió tagállamaiban 2008-2024 között. A kék vonal az adókkal korrigált, míg a barna vonal az adóterhek nélküli árat jelöli.

A földgáz ára az Európai Unió tagállaiamiban 2008-2024 között (forrás: Eurostat)

Forrás: ec.europa.eu

Konklúzió

A gáz világpiaci árát sok tényező befolyásolja, amelyek közül a legfontosabb az időjárás. Egyszerű képlet segítségével ki lehet számolni, mennyibe kerül 1 köbméter gáz, de bármelyik online gázkalkulátor is képes erre. A lakossági gázár eltér a versenypiacitól, hiszen többek között más adók terhelik. Hosszútávon a gázdíjakat és a keresletet leginkább befolyásoló tényező a megújuló energiaforrások térnyerése lesz.

Tudjon meg többet az energiaszektorról!