A földgáz napjaink egyik leggyakrabban használt energiaforrása. Rendkívül gyúlékony, magas fűtőértéke révén nagy mennyiségű energiát képes felszabadítani. Sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően több formában, például cseppfolyósított állapotban is szállítható, és általában kedvező áron érhető el. Összetételének köszönhetően tisztább alternatíva más fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Ugyanakkor, van egy jelentős hátránya is.
A fosszilis energiaforrások, mint a földgáz, végesek, és emberi léptékben mérve nem képesek megújulni – kimerülésük akár fél évszázadon belül is bekövetkezhet, a legfrissebb elemzések szerint. A hosszú távú megoldást a megújuló energiaforrások kínálhatják. Fontos, hogy minél jobban megismerjük ezeket, hiszen a jövő fenntartható energiaforrásait jelentik. Ugyanakkor számos félreértés és tévhit él róluk a köztudatban, amelyeket érdemes tisztázni.
Noha már mindenki hallott a megújuló és nem megújuló energiaforrásokról, azt jóval kevesebben tudják, hogy konkrétan mely energiaforrások tartoznak e két kategóriába, ezek tehát a megújuló energiaforrások fajtái.
A fosszilis energiaforrások közé tartozik:
De mik a megújuló energiaforrások?
Az előbbi kategóriát nevezzük – fosszilis mellett – nem megújuló energiaforrásoknak, míg utóbbit megújuló energiaforrásoknak, zöld energiának vagy alternatív energiaforrásoknak szokták hívni. Mi a különbség közöttük a megújuláson kívül?
Az olyan természeti erőforrások, mint a napsütés, a szél vagy éppen a biomassza igencsak környezetbarát energiaforrásnak számítanak. A földet érő 1 órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál. A megújuló energiaforrások előnyei között tartjuk tehát számon, hogy korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, sosem fogynak el.
Mivel bárki, bármikor hozzáférhet, magának az energiaforrásnak nincs ára – szemben például a kőolajjal, amihez munkára van szükség: fúrásra, hogy megtalálják, felhozzák, majd nemzetközi csőhálózatokon vagy tankereken keresztül eljuttassák a végfelhasználóhoz.
Ezenkívül tiszta energiának is szokták őket hívni, hiszen a közvélekedés szerint – a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben – nem bocsátanak ki káros melléktermékeket. Ez azonban nem teljesen igaz.
A fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet, ez tény. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is nyomot hagy a bolygó ökoszisztémájában – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről. Csakhogy a megújuló energiaforrások hátrányai, illetve a megújuló energiaforrások környezeti hatásai között is ki kell emelnünk, hogy ezek sem teljesen emissziómentesek, hiszen az akkumulátorok, a fakivágás vagy a napelemek alkatrészei bizony szemetet termelnek, illetve energiát emésztenek fel. Tehát a megújuló energiaforrások önmagukban valóban emissziómentesek, ezáltal zöld energiaként tekinthetünk rájuk – de a kitermelésük, a begyűjtésük már nem az.
Emellett sokkal jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj, vagy a tenger sem hullámzik szélcsendes napokon. Emiatt pedig kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók.
A tárolásuk is jóval nehezebb, mert míg például a földgázt az erre szolgáló tárolókban, kőolaj- és földgázlelőhelyeken gazdaságosan, viszonylag hosszú távon is lehet tárolni, addig a megújuló energiahordozóknál ez nehézkesebb.
Nem utolsósorban érdemes megemlíteni az árukat is, mert bár a megújuló energiaforrások valóban költségmentesen szolgáltatják az energiát, ám ehhez napelemekre, turbinákra vagy más szerkezetekre van szükség, amelyek be tudják gyűjteni és át tudják alakítani elektromos árammá. Emiatt hosszútávon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövidtávon magasabbak a költségeik, magas beszerelési árakkal.
Ezek tehát azok az árnyoldalak és problémák, amelyeket az emberiségnek mihamarabb meg kell oldania, és éppen ezek a nem megújuló energiaforrások előnyei, amiért még mindig főleg ezekre támaszkodik a civilizációnk.
Ennek függvényében mekkora a megújuló energia-felhasználás aránya a világban?
A nepenergia passzívan és aktívan is használható. Passzívan az épületek felmelegítésésben tud segíteni, és ezt építés során megfelelő tájolással és nagyobb ablakokkal lehet optimalizálni. Aktív felhasználásnak nevezzük a napkollektoros, napelemes megoldást. A napelemek a fényt alakítják elektromos árammá, amelyből a fel nem használt mennyiséget vagy visszavásárolja a szolgáltató vagy el lehet tárolni akkumulátorban.
Szélmalmokat már évszázadokkal ezelőtt használtak, valamint a vitorlás hajók is igazából szélenergiával működnek. Ezek vezettek a mai akár 120 méter magas szélturbinákhoz. A levegő mozgása megforgatja a szárnyakat, amik egy generátort működtetnek. Érzékelik a szél irányát, és így automatikusan szembe tudnak vele fordulni.
A vízerőművek a víz mozgási energiáját gyűjtik össze, de több fajtájuk van. A folyóvizes erőművek a régi vízmalmokhoz nagyon hasonlóan működnek. Általában a folyó egy részét elterelik egy oldalcsatornába, ahol a víz folyása forgatja meg a vízturbinát. A tározós erőművek a folyók vizét gátakkal duzzasztják, amelyet kisebb csatornán vezetnek a turbinákra. Így a nagy tömegű víz nyomását is fel tudják használni. Ezek a legnagyobb teljesítményű vízerőművek. A harmadik fajta az árapály vagy hullámerőművek. Ezek a tengerek áramlását alkalmazzák szivattyúk vagy vízturbinák meghajtására.
A geotermikus energia a Föld belsejében termelődő és tárolódó hő. Ezt vagy elektromos áram előállítására, vagy közvetlenül fűtésre használjuk fel. Ez egy stabil megoldás, nem függ az időjárástól és évszakoktól. A geotermikus energiaforrás az egyik legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb még a megújuló energiák között.
A biomassza fogalma minden biológiai úton létrejövő élő és elhalt szervezetet magába foglal. Legnagyobb értékét a fűtőértéke adja. Ettől függetlenül nem környezetszennyező, hiszen nem keletkezik több szén-dioxid mint amennyit elnyelt a szerves anyag létrejötte folyamán. Felhasználási módja szerint három fajtája van: eltüzelhető, elgázosítható és üzemanyagként hasznosítható.
A legtöbb embernek az alternatív energia egyet jelent a napenergiával, pedig a napelem csak a harmadik leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, a szélenergia és a vízenergia után. Ennek bizonyára az az oka, hogy egyrészt a napenergia hasznosítása növekszik a legnagyobb mértékben, másrészt pedig jóval gyakrabban láthatók napelemek a hétköznapi életben, mint szélturbinák.
De vannak már olyan mutatók is, amelyek szerint a napenergia megelőzte a szélenergiát. Például a világban összesen 83 ország használ szélerőműveket, míg naperőműveket már több, mint 100.
A legtöbbet jelenleg Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína költi az alternatív energiára. Az EU-ban 1999-ben még csak 5 százalék volt a megújuló energia aránya a többi energiához képest – mára azonban ez a szám kétjegyűvé vált: 2013-ban már 15 százalék volt, míg 2020-ban 20 százalék.
Tagállamonként így fest a kép:
Az alternatív energia kihasználásánál fontosak a természeti viszonyok. Ahol például keveset süt a nap, ott a napelemek telepítése kevésbé jövedelmező.
Magyarországon viszonylag ritka a nagy erősségű szél, illetve a napos órák száma is alacsony, ezért a naperőművek és szélerőművek hatékonysága korántsem ideális. Hazánkban a nagy esésű folyóvizek sem jellemzők, ezért a vízenergia felhasználása sem kimondottan hatékony. Működik több mint 15 vízerőmű Magyarországon, és mégis csak kb. 5 százalékát teszik ki a megújuló energiánknak.
Ezzel szemben a geotermikus energia és biomassza mennyisége kiemelkedő, nem hiába származik ebből a magyar megújuló energiatermelés több, mint 50 százaléka. Magyarország ezzel a geotermikus energia-felhasználás egyik vezető országának számít. Mindezt főleg lakóházak, üvegházak és ipari létesítmények fűtésére használjuk.
A megújuló energiaforrások kiaknázásában, illetve a legkevésbé szennyező fosszilis energiahordozó értékesítésében a – magyar részleggel is rendelkező – MET Csoport is komoly szerepet vállal.
Társaságunk rendkívül fontosnak tartja a fenntartható fejlődést, amelyet a vállalat mindennapi működése során is igyekszik a középpontba helyezni. Törekszünk arra, hogy adataink nagy részét csak és kizárólag elektronikusan tároljuk – a papíralapú információátadást pedig a minimálisra csökkentsük. Emellett szelektív hulladékgyűjtéssel és az üzemeltetés korszerűsítésével igyekszünk elérni, hogy környezetünk terhelése ne súlyosbodjon tovább.
Emellett a vállalat több nagy napelem parkkal is rendelkezik, valamint a fosszilis energiaforrások mellett ma már elektromos áram értékesítésével is foglalkozik.
Az árampiacon nagykereskedelmi partnerek és nagyfogyasztók részére az alábbiakat biztosítjuk:
A földgáz – amely a MET Csoport fő értékesítési és tevékenységi köre – a nem megújuló energiahordozók fajtái között a legalacsonyabb széntartalommal bír, ezért az elégetése során ebből az anyagból kerül a legkevesebb káros anyag a légkörbe. Szállítása leginkább vezetékeken történik, ami önmagában is jelentős környezetvédelmi előnnyel jár, hiszen nem terheli a közutakat, illetve nem növeli tovább a szárazföldi teherszállítás forgalmát. Nagy előnye, hogy mind a végfelhasználói, mind a nagykereskedelmi fogyasztóknak egyaránt elérhető.
Amennyiben a földgáz segítségével és a MET Csoporttal együtt szeretné kiépíteni vállalata ellátásbiztonságát, az alábbi végfogyasztói előnyöket kínáljuk:
Emellett nagykereskedelmi partnerek és nagyfogyasztók számára az alábbiakat biztosítjuk a földgáz kereskedelem területén:
A megújuló energiaforrások legnagyobb előnye már a nevükben is benne van – sosem fogynak el. Emellett tiszta energiának is nevezik, de ez a kifejezés nem teljesen helyes: bár a megújuló energiahordozók valóban nem tartalmaznak káros mellékanyagokat, a begyűjtésük, átalakításuk és felhasználásuk igen.
A hiedelemmel ellentétben nem a napenergia, hanem a szélenergia a leggyakrabban használt alternatív energia – de a napenergia növekedése jelenleg a legnagyobb, így néhány éven belül valóban ez lesz a leggyakoribb megújuló energiaforrás.
Magyarországon más a helyzet: a természeti körülmények nem adottak a három leggyakoribb alternatív energiaforrás, a napenergia, szélenergia és vízenergia gyűjtéséhez, de hazánk vezető országnak számít a geotermikus energiát tekintve. A magyar alternatív energiatermelés és felhasználás több, mint 50 százalékát geotermikus energia adja.
