A nem megújuló energiaforrások közül a legkevésbé szennyező, színtelen, szagtalan gáz – de már csak 50 évre elegendő készlete maradt belőle az emberiségnek. Helyét várhatóan a megújuló energiaforrások fogják átvenni.
Azt azonban kijelenthetjük, hogy az előttünk álló fél évszázad során – ahogy az elmúlt évszázadban is – még biztosan az emberiség egyik legfontosabb energiaforrása lesz, érdemes tehát megismerni, hogy miként történik a kialakulása, feldolgozása és felhasználása. Az alábbiakban minden fontos információt összefoglaltunk.
A földgázlelőhelyek a földfelszín alatt néhány méteres vagy kilométeres (max. 5 km) mélységben találhatók, általában kőolaj társaságában. Az évmilliók során lebomlott állatok és növények maradványaiból alakul ki, majd a kőzetrepedéseken keresztül nagyméretű földgázmezőkbe áramlik.
Van azonban egy másfajta gáz is, amit érdemes megismerni, és amely nem áramlik mezőkbe – a kőzetrepedésekben, a palarétegben marad. Innen ered az elnevezése: palagáz.
A földgáz kitermelése – együttes előfordulásuk miatt – általában a kőolaj-kitermeléssel együtt zajlik, ám előfordulhat, hogy az adott lelőhely csak földgázt tartalmaz. A kitermeléshez olajfúró kutakat használnak.
A földgázmezők keresését onshore (szárazföldi) és vízi (offshore) fúrásokkal végzik. A legfontosabb szempont mindig a hatékonyság, hiszen a próbafúrások rendkívül drága tevékenységek. Amikor a feltáró fúrások a tengerekben, óceánokban történnek, általában úszó vagy a tengerfenékhez rögzített fúrószigeteket használnak.
A fúráskor különböző vastagságú és keménységű kőzetrétegeken kell áthatolnia a fúrónak, amit a fúrófej cserélgetésével tudnak kivitelezni. Mindig az adott kőzet típusától függ, mi mutatkozik a legjobb megoldásnak.
A megtalálás után megkezdődik a kitermelés, ami hatalmas fúrótornyok telepítésével történik. A földgáz tiszta állapotában azonban még nem alkalmas a szállításra és a felhasználásra, ehhez előbb meg kell változtatni az összetételét.
A földgáz – mielőtt eljut a végfelhasználóhoz – finomítási eljáráson megy keresztül, ahol ellenőrzik a minőségét, fűtőértékét, kivonják a főbb melléktermékeket, illetve nyersolajjal keverik össze.
A földgáz összetétele:
Ebből vonják ki a melléktermékeket, például az etánt, a propánt és a butánt, amiket végül más területen használnak fel.
Ezen munkafolyamatok után a földgáz szagosítása történik, hiszen színtelen, szagtalan gáz lévén a földgáz belélegzése, illetve levegőbe jutása igen káros, valamint tűz- és robbanásveszélyes. A földgáz rendkívül gyúlékony gáz, ennek köszönheti a magas fűtőértékét.
Amint megtörténik a földgáz összetételének meghatározása, fűtőértékének megbecsülése és szagosítása, megkezdődik a szállítás, és a gáz eljut a végfelhasználókhoz. A földgáz összetételéről, melléktermékeiről és szagosításáról a linkre kattintva olvashat részletesebben.
A földgáz tárolása és szállítása a modern infrastruktúrának köszönhetően ma már viszonylag könnyen megy. Ehhez a legfőbb segítséget a több ezer kilométeres gázvezetékek nyújtják.
Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a szállítása nem megoldható a megszokott módon, ezért sok esetben a gázvezetékek helyett tankerhajókon szállítják. Ekkor azonban a földgáz halmazállapotán is változtatni kell – például cseppfolyósítással. Az így létrejött földgázt cseppfolyósított földgáznak, más néven LNG-nek nevezzük.
A földgáz ára mindig az aktuális kereslettől, kínálattól, illetve a gáz fűtőértékétől függ. Az ár – a fent említett faktorok fényében – állandóan változik, amiről itt írtunk részletesebben:
A földgáz a legtöbb háztartásba a lakossági piac szereplőin keresztül jut el, általában az állam révén, de a cégek számára más lehetőség is van. Maguk a cégek választhatják ki, hogy milyen gázszolgáltatóval szerződnek le – ez a döntés pedig jelentős hatással bír majd a földgázellátás költségeire a cég szempontjából. Arról, hogy egy cégnek mi alapján érdemes gázszolgáltatót választania, a link mögött talál néhány tanácsot.
A földgáz napjaink egyik legfontosabb és egyben leggyakrabban használt energiaforrása. Fél évszázadnyi tartalékunk van belőle, hiszen nem megújuló energiaforrás – a helyét minden bizonnyal a megújuló energiaforrások veszik át.
Addig azonban érdemes megismerni:
A megújuló energiaforrásokról érdemes tovább olvasni a MET fYOUture rovatában.
