A fosszilis tüzelőanyagok modern civilizációnk alapkövei, régóta működtetik a világ ipari gépezetét. A növények és állatok ősi maradványaiból származó, nem megújuló energiaforrások (a kőszén, kőolaj és a földgáz) nagyban hozzájárultak globális fejlődésünkhöz, az egymást követő ipari forradalmakhoz és a technológiai innovációhoz.
Sajnos azonban mindez káros környezeti hatásokkal járt. A fosszilis tüzelőanyagok egyre nagyobb mértékű fogyasztása az üvegházhatást okozó gázok növekvő kibocsátásának elsődleges mozgatórugója, amely hozzájárul a globális felmelegedés jelenségéhez és az ezzel járó éghajlati változásokhoz.
Az üvegházhatású gázok alatt leginkább a szén-dioxidot és a metánt értjük, amelyek nemcsak a Föld légköri egyensúlyát befolyásolják, hanem jelentős veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre, az emberi egészségre és a társadalmi-gazdasági stabilitásra is.
De vajon miként hozható változás?
Egyre több tanulmány jelenik meg a fosszilis erőforrások negatív hatásairól, amire válaszul egyre nagyobb lendületet kap a megújuló energiaforrásokra (pl.: nap-, szél- és vízenergiára) való globális átállás. Bár ezek a technológiák valóban egy tisztább és fenntarthatóbb jövő ígéretét hordozzák, sajnos komoly hátrányokkal is rendelkeznek:
Számos más technológiai és logisztikai kihívás miatt is, jelenleg a megújuló energiaforrások nem képesek helyettesíteni és kiszorítani a fosszilis tüzelőanyagokat.
Mi lehet a megoldás?
Olyan erőforrás, amely bár a fosszilis energiahordozók közé tartozik, mégis a legtisztábbnak számít közöttük, és minden olyan hátránytól mentes, ami a megújuló energiaforrásokra jellemző. Ez nem más, mint a földgáz.
A földgázt gyakran „hídüzemanyagként” emlegetik, mivel az energiaátállás bonyolult és lassú folyamatában egyfajta kiegészítő szerepet tölt be. Egyrészről jóval tisztább, mint a többi fosszilis tüzelőanyag, másrészről pedig a már meglévő, robusztus és rugalmas ellátási infrastruktúrával életképes lehetőséget kínál az időszakossági problémával küzdő megújuló energiaforrások kiegyenlítésére is.
A fosszilis energiaforrások és a földgáz CO2-kibocsátása az alábbiképpen fest:
Ez azt jelenti, hogy a földgáz égésekor keletkező CO2-kibocsátás mintegy 50-60%-kal alacsonyabb, mint a szén esetében, és mintegy 20-30%-kal kevesebb, mint az olaj szén-dioxid kibocsátása. Tehát bár a földgáz fosszilis tüzelőanyag, hatékonyan csökkentheti szén-dioxid-kibocsátásunkat, amíg a megújuló technológiák szélesebb körben elterjednek, fejlettebbé és kiegyensúlyozottabbá válnak.
Az energiaátmenet rendkívül összetett folyamat, és a fenntartható energiamix elérése a környezeti, gazdasági és társadalmi tényezők gondos kiegyensúlyozását igényli. A megújuló energiaforrások, a fokozott energiahatékonyság és a tisztább fosszilis tüzelőanyagok, például a földgáz stratégiai felhasználásának ésszerű kombinációjával fenntarthatóbb utat jelölhetünk ki az energia és a Föld jövője felé.
A fosszilis energiaforrások erőteljesen szennyezik a környezetet, főleg metán és szén-dioxid kibocsátásuk miatt. Ám a megújuló energiaforrások sem tökéletesek, sok hátrányuk is van.
Az átállás lassú és körülményes, ezért olyan erőforráshoz célszerű nyúlnunk, amely megfelelő hidat képez a nyersanyagok között: tiszta, mégis megbízható. Ez pedig nem más, mint a földgáz.
Ha még többet olvasna a fosszilis vagy megújuló energiaforrásokról, tekintse meg a MET fYOUture rovatát!
