Card image
Földgáz felhasználása: így hasznosítják a legzöldebb fosszilis energiahordozót

Földgáz felhasználása: így hasznosítják a legzöldebb fosszilis energiahordozót

 
A földgáz felhasználása rendkívül sokrétű lehet. Hasznosítható áramgeneráláshoz, fűtéshez, sütéshez, üzemanyagként és sok máshoz. Tudjon meg többet!
A földgáz felhasználása rendkívül sokrétű lehet.

A földgáz színtelen, szagtalan gáz – pontosabban több gáz gyúlékony elegye. A szénnel, kénnel és kőolajjal együtt a fosszilis tüzelőanyagok közé tartozik. Legfontosabb tulajdonsága pontosan ebben rejlik: elégetése jelentős mennyiségű energiát szabadít fel. A földgáz felhasználása rendkívül sokrétű lehet. Hasznosítható áramgeneráláshoz, fűtéshez, sütéshez, üzemanyagként és számos ipari folyamathoz. Hátránya viszont, hogy nem megújuló energiaforrás, és kis mennyiségben szennyező égéstermékeket tartalmaz.

A földgáz keletkezése és kitermelése

Mielőtt bemutatnánk a földgáz felhasználás részleteit, röviden ismertetjük a keletkezésének és kitermelésének körülményeit.

A földgázmezők a földfelszín alatt találhatóak legalább néhány méteres, de legfeljebb 5 kilométeres mélységben. Az ilyen mezőkön legtöbbször kőolaj is fellelhető, de előfordul, hogy tisztán földgázt tartalmazó mezőket találnak. A fosszilis energiahordozókat a nem megújuló energiaforrások közé soroljuk, hiszen korábban lebomlott állatok és növények maradványaiból származik. Ezek a maradványok a föld alatt vagy a tengerek mélyén évmilliók alatt alakulnak át földgázzá, amely a kőzetrepedéseken keresztül nagy kiterjedésű mezőkbe áramlik.

A földgázmezők feltárása rengeteg forrást, pénzt és időt emészt fel, ezért a kitermelő cégek arra törekednek, hogy minél nagyobb hatékonysággal találjanak kőolajat vagy földgázt.

Földünk felszínének nagy részét víz borítja, ezért elengedhetetlen, hogy a szárazföldi (onshore) fúrások mellett, a part menti vizek alatt (offshore) is megpróbáljanak földgázt találni. Az ilyen feltáró fúrásokhoz a tengerfenékhez rögzített vagy úszó fúrószigeteket használnak. 

A fúrás közben különböző keménységű és vastagságú kőzeteken kell áthatolnia a fúrónak, ezért a fúrófejet is folyamatosan cserélni kell annak függvényében, hogy mi mutatkozik a leghatékonyabb megoldásnak az adott kőzettípushoz. Mindezek ellenére ma már a földgáz kitermelése viszonylag egyszerűnek és problémamentesnek nevezhető, hiszen akár 10 ezer méteres mélységig is képesek eljutni a szakemberek.

A földgáz hasznosítása globálisan és Magyarországon

A globális energiafogyasztás jelentős mértékű és folyamatos növekedést mutat. 2023-ban a nemzetközi energiafelhasználás meghaladta az 183 ezer TWh értéket, amely 50%-os növekedést jelent az ezredforduló évéhez képest.

Globális energiafogyasztás forrás szerint (Our Word In Data)

Forrás: ourworldindata.org

Bár évről-évre növekszik az olyan megújuló energiaforrások szerepe, mint például a nap-, hidro-, geotermikus vagy éppen szélenergia, azonban a globális energiabiztonsághoz továbbra is elengedhetetlenek a fosszilis energiahordozók. 2023-ban a legtöbb energiát biztosító forrásokat a kőolaj, földgáz és szén jelentették. 

Kiemelt fontosságú a földgáz, amely a legalacsonyabb ökológiai terheléssel bíró fosszilis energiahordozó. A nemzetközi energiaszükséglet több mint 21%-át fedezte 2023-ban, így a harmadik legnagyobb hozzájárulású energiaforrás. Ahogy a lenti ábra is mutatja, a földgáz hasznosítása sokszorosára nőtt az elmúlt fél évszázadban az összes vizsgált régióban.

Földgáz hasznosítás régiónként (Our Word In Data)

Forrás: ourworldindata.org

A zöldenergiára történő átállás egyik legnagyobb kihívása az energiabiztonság megteremtése. A megújuló energiaforrások által biztosított energiamennyiség jelentősen fluktuálhat, így szükség van olyan áthidaló megoldásokra, melyek szükség esetén képesek az energiahiányt pótolni. Ebben jelentős segítséget nyújthat a legzöldebb fosszilis energiahordozó, a földgáz. Az alábbi ábra szemléletesen mutatja be, hogy a különböző országok milyen arányban támaszkodtak a földgázra a villamosenergia-termeléshez 2023-ban.

A gázból történő villamosenergia-termelés aránya 2023-ban (Our Word In Data)

Forrás: ourworldindata.org

Az Európai Unió tagállamainak energiafelhasználását 21,5%-ban fedezte földgáz 2023-ban, mely az alábbiak szerint oszlott meg a különböző szektorok között:

  • Áram- és fűtéstermelés (32,49%)
  • Ipar (24,1%)
  • Háztartások (25,5%)
  • Egyéb energia és nem energiafelhasználás (6,8%)

Nem kérdéses, hogy a tagállamok nagymértékben támaszkodnak az energiaforrásra. Hazánk 2023-ban több mint 8,5 milliárd köbméter földgázt használt fel az alábbi célokra:

  • Ipar: 60989 Tj
  • Kereskedelmi és közszolgáltatások: 46568 Tj
  • Lakossági: 139393 Tj
  • Mezőgazdaság/erdészet: 5886 Tj
  • Nem energiafelhasználás: 22413 Tj
  • Nincs megadva: 775 Tj
  • Villamosenergia- és hőtermelés: 97911 Tj

A földgáz felhasználása az áramtermelésben elsődleges fontosságú.

A földgáz felhasználása

A földgáz felhasználhatósága meglehetősen széleskörű. A következőkben részletesen bemutatjuk a leggyakoribb felhasználási módokat. 

  • Áramtermelés: A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a földgáz a globális villamosenergia-termelés mintegy negyedét adja. Az erőművekben elégetik a földgázt, amely nagymértékű hőenergiát szabadít fel, ezt kiaknázva meghajtanak turbinákat. Így az erőmű képes a szénben tárolt energiát elektromos árammá konvertálni. 
  • Fűtés: Az EU-ban a végső energiafogyasztás 63,5%-a a lakossági szektorban a fűtés. Hogy milyen energiaforrásra támaszkodunk a leginkább otthonaink melegen tartásához? Az európai háztartások közel fele a földgázt használja fűtéshez.
  • Járművek hajtása: A földgáz felhasználása nem korlátozódik az áramtermelésre és fűtésre, hiszen széles körben használják üzemanyagként is. A sűrített földgáz (angolul compressed natural gas, CNG) és a cseppfolyósított földgáz (angolul liquefied natural gas, LNG) kiváló üzemanyag, melyet a vízi és szárazföldi közlekedésben egyaránt hasznosítanak. Legfontosabb előnyük közé tartozik a kedvező ár és a magas hatékonyság.
  • Gyártás: A földgáz felhasználása igen gyakori az acél-, vegyszer-, festék-, műanyag-, szintetikus olaj- és szövetgyártás során. Olyan alapanyag, melyet az elektronikai, kozmetikai, építőipari, sőt orvosi szektor sem nélkülözhet.

Konklúzió

A földgáz keletkezése nagyon lassú folyamat, évmilliók kellenek hozzá, valamint lebomló növényi és állati maradványok. Nem megújuló energiaforrás, ezért gyorsabban elfogy, mint amilyen gyorsan új keletkezne. A legfrissebb kalkulációk alapján már csak 30-60 évre elegendő földgáztartalékaink vannak.

A földgáz kitermelése viszonylag egyszerűnek és problémamentesnek mondható, de a tiszta állapota még nem alkalmas a mindennapi földgáz felhasználáshoz. Ehhez nyersolajat és szagosítót adnak hozzá, illetve kivonják a melléktermékeket – így jut el csőhálózatokon keresztül a végfelhasználókhoz.

A földgáz felhasználása rendkívül sokrétű lehet, az autók tankolásától kezdve, a fűtésen és hűtésen át, a villamosenergia előállításáig szinte mindenhez használható. Az amerikai energiafogyasztás mintegy 25 százalékát teszi ki.

További érdekességek az energiáról