A földgáz, mely korunk egyik legfontosabb energiaforrása, évmilliók alatt jön létre lebomlott állatok és növények maradványaiból. De vajon milyen folyamat útján jön létre a magas fűtőértékű, könnyen tárolható, sokoldalúan felhasználható és nélkülözhetetlen energiahordozó fosszíliákból?
A fosszilis tüzelőanyagok – beleértve a szenet, a kőolajat és a földgázt is – már régóta a globális energiarendszer gerincét alkotják, és a közlekedéstől kezdve a villamosenergia-termelésig számos területen tetten érhetőek. A világ népességének folyamatos növekedésével és az ipari fejlődéssel a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, ami e létfontosságú energiaforrások gyors kimerüléséhez vezethet a közeljövőben.
Forrás: ourworldindata.org
Ennek hátterében a keletkezésük módja áll: a fosszilis természeti erőforrások évmilliók alatt alakultak ki az ősi organizmusok maradványaiból, így végesek és nem megújulóak. Emberi léptékben nézve nem tud belőlük “új készlet” keletkezni, hiszen ez jóval több időt vesz igénybe, mint maga az egész emberi történelem. Valójában tehát keletkezik belőlük további tüzelőanyag is, de túl lassan ahhoz, hogy az emberiség ezt hasznosítani tudja. A következőkben részletesen bemutatjuk, miképp történik a földgáz keletkezése!
A földgáz keletkezése 10-30 millió évet igénybevevő, komplex természeti folyamat, mely az alábbi részekre bontható.
Az amerikai Energy Information Administration tájékoztatása szerint a földgáz keletkezése az alábbi módon történik:
“Több százmillió évvel ezelőtt növények és állatok (például kovamoszatok) maradványai vastag rétegekben halmozódtak fel a Föld felszínén és az óceánok fenekén, néha homokkal, iszappal és kalcium-karbonáttal keveredve. Idővel ezek a rétegek homok, iszap és kőzet alá temetődtek. A nyomás és a hőmérséklet hatására ennek a szénben és hidrogénben gazdag anyagnak egy része szénné, más része olajjá (kőolajjá), illetve földgázzá alakult.”
A kőolaj és földgáz keletkezése sok millió évet vesz igénybe. Az földgáz- és kőolaj készletek:
A fosszilis energiahordozókat a nem megújuló energiaforrások közé soroljuk, hiszen ahogy már szemléltettük, korábban lebomlott állatok és növények maradványaiból származnak. Ez a folyamat mélyen a Föld felszíne alatt történik, és geológiai időszakokon keresztül tart. A maradványok a föld alatt vagy a tengerek mélyén évmilliók alatt alakulnak át földgázzá, amelyek a kőzetrepedéseken keresztül nagy kiterjedésű mezőkbe áramlanak.
A földgázmezők a földfelszín alatt találhatóak legalább néhány méteres, de legfeljebb 5 kilométeres mélységben.
Az ilyen mezőkön legtöbbször kőolaj is fellelhető, a földgáz ugyanis általában vízálló rétegekek alatt halmozódik fel, kőolajmezők felett. Ezenkívül azonban előfordulhat, hogy tisztán földgázt tartalmazó mezőket találnak, például mélytengeri üledékekben vagy sáros rétegekben is.
A földgáz, amely főként metánból áll, a növények és állatok maradványainak hő és nyomás alatti lebomlásából képződik, mélyen a Föld felszíne alatt. Tárolása, ahogy keletkezése is leginkább vízálló rétegek alatt történik, és széles körben használják fűtésre, elektromos áram előállítására és vegyipari termékek gyártására.
Bár tisztább égésű, mint más fosszilis tüzelőanyagok, a kitermelése és szállítása környezeti kihívásokkal jár, és létezik biológiai úton előállított alternatívája is.
Amennyiben még többet szeretne megtudni a földgázról, tekintse meg energiapiaci betekintőinket!
