Magyar gyökerű cég Európa óriásai között

Card image
Magyar gyökerű cég Európa óriásai között

Ma­gyar gyö­ke­rű cég Eu­ró­pa óri­á­sai kö­zött

2017. június 19.
Az Eu­ró­pai Unió fő ki­hí­vá­sa­i­nak egyi­ke az ener­gia­biz­ton­ság. En­nek ga­ran­tá­lá­sá­ra újabb és újabb meg­ol­dá­sok szü­let­nek, de a va­ló­ban egy­sé­ges föld­gáz­pi­a­cot még nem si­ke­rült lét­re­hoz­ni. Az el­múlt év­ti­ze­dek­ben Eu­ró­pa még­is ha­tal­mas vál­to­zá­son ment ke­resz­tül, és en­nek az át­ala­ku­lás­nak im­már tíz éve ré­sze­se egy ma­gyar ener­gia­ke­res­ke­dő cég is.


Felgyorsult az elmúlt évtizedben az európai energiapiacok integrációja, miközben a villamosenergia után a földgáz (a kitermeléssel, a kereskedelemmel és a fogyasztással együtt) a második legfontosabb energiahordozóvá vált az EU-tagállamokban. Az uniós energiapiac mind egységesebb lett; kialakulóban az egységes földgázpiac is, de a mai napig nem beszélhetünk befejezett folyamatról, az Európai Bizottság kitartó erőfeszítései ellenére.

Jelentős probléma Európa energiafüggősége. A kontinens energiaellátásának biztonsága veszélybe kerülhet, ha a nagyarányú import viszonylag kevés partner kezében összpontosul - márpedig jelenleg ez a helyzet. Az Eurostat 2014-es adatai szerint az EU-28 földgázimportjának közel kétharmada (69,1 százalék) Oroszországból és Norvégiából származott.

A brüsszeli bizottság célja a függőség csökkentése, egyrészt a beszállítói piacok és a szállítási útvonalak számának növelésével, másrészt a hatékonyság-növeléssel, az uniós energiapiac kialakításával. A bizottság távlati célja a nemzeti energiapiacok teljes mértékű integrációja, amely elsősorban az átláthatóságot erősítené, és - az integráción keresztül - Európa energiafüggőségét is enyhítené.

Az EU a nyolcvanas évektől kezdve több lépcsőben hozott újabb és újabb, egyre részletesebb szabályokat, de ma sem beszélhetünk még egységes európai energiapiacról. Egyelőre nem is látni, hogy mikorra éri el a fejlődési folyamat a kívánatos szintet. Az Európai Unió szempontjából az energiafüggőség megoldandó stratégiai probléma, ugyanakkor ez a körülmény a kereskedő cégeknek terjeszkedésre is lehetőséget ad.

Még jól tapintható a megosztottság

Minden EU-tagállam köteles az energiapiacokra vonatkozó uniós joganyagot alkalmazni, csakhogy a kelet-közép-európai országok jellemzően még nem felelnek meg teljes mértékben ezeknek a követelményeknek. Van, amelyik elég jól áll, például Magyarország - és van, amelynek még több területen is javulnia kell. A piac működése szempontjából ugyanazt lehet mondani, mint általában az országok gazdasági fejlettsége kapcsán: a nyugat-európai országok piacai fejlettebbek, a kelet-közép-európai országok gázpiacainak fejlettsége alacsonyabb.

Az európai szabályozási környezet egyre egységesebb piacot teremt, ezzel egyre átláthatóbbá válnak az országok és a kereskedők közötti tranzakciók. Ez a hatás hasonló a közös valuta kereskedelem-ösztönző és könnyítő hatásához. "Az egységesülő piac következtében az árrések csökkennek, ami a fogyasztóknak természetesen jó, a kereskedő cégeket pedig a csökkenő árrések újabb és újabb innovációkra, újszerű szolgáltatásokra ösztönzik" - mondta Garai Dániel, a MET Magyarország üzletfejlesztési igazgatója. Az ilyen környezetben azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek minden területen jelen vannak, és átfogó szemlélettel, szolgáltatásokkal bírnak.

Számtalan megoldás lehetséges
 
"A piaci jelenlétet növelni sokféleképpen lehet, a lényeg, hogy minél több helyen ott legyünk. Nem feltétlenül nagy részaránnyal: érdemesebb tíz különböző piacon öt százalékos piaci részesedéssel megvetni a lábunkat, mint két piacot 25 százalékos szereplőként dominálni" - vázolta a cégcsoport stratégiáját Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója. Mára a cég 27 ország földgázpiacán aktív, ezekből 13 országban helyi leányvállalattal van jelen, miközben 16 milliárd köbméter földgázt mozgat a brit szigetektől egészen a Balkánig (ez az éves magyarországi fogyasztás duplája).
 
Kereskedőként minél többféle piacon megjelenni tanulságokkal is szolgál. A fejlettebb energiapiacok megmutatják a kevésbé fejlettek jövőjét, ahol ugyanazok a folyamatok zajlanak, amelyek a fejletteken már lezajlottak, és ugyanazok a termékek vannak a láthatáron. Szabó Gergely szerint ezért az új országokban való megjelenés után a piac- és termékfejlesztésre kell összpontosítani.
 
A termékfejlesztést jellemzően az árazás vagy a rugalmasság szempontjából végzi a MET (az ár mellett a földgáz fontos paramétere a rugalmasság, vagyis hogy mikor, milyen keretek között tud felhasználni belőle egy fogyasztó). Mint Garai Dániel hozzátette, a fejlesztés legújabb formája, hogy már a termék halmazállapota is változhat. Ez az új termék a földgáz cseppfolyósított változata, az LNG, amely kedvezőbb összköltséget és nagyobb ellátásbiztonságot nyújt az üzletfeleknek.

Kiszolgálni a kontinens piaci szereplőit
 
Európa, ezen belül elsősorban az EU-tagállamok állnak a MET Csoport piacra lépési, illetve felvásárlási stratégiájának középpontjában. Mielőtt a cégcsoport új országban jelenne meg, részletes piacelemzést végez, és megvizsgálja a megfelelő menedzsment kiválasztásának lehetőségét is.
 
A MET mindenekelőtt olyan üzleti lehetőségeket keres, amelyek csatlakoznak a főbb európai tevékenységeihez, így tovább erősítik azokat. 2016-ban felvásárolta például a svájci központú Repower Csoport romániai leányvállalatát, és ezzel tovább bővült a MET kelet-közép-európai kiskereskedelmi portfóliója. Mint a cég vezetői mondják, a MET történetében eddig nem volt olyan akvizíció, amelyet "megbánt volna". Ezeknek a felvásárlásoknak is köszönhető, hogy a csoport a 2007-es alapítása óta minden évben két számjegyű növekedést mutatott fel, és mára az európai földgáz-kereskedelem meghatározó szereplői közé került.

A cikk megjelenését a MET Magyarország támogatta.
 
Forrás: Napi.hu