Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2050-re elérje a szén-dioxid-semlegességet, így jelentős beruházásokat eszközöl a megújuló energiaforrásokba. Kiemelt szerepet kapott a szélenergia e cél elérésében, hiszen megbízható, minimális környezeti terhelésű és hatékony energiaforrás. Szélerőműkörképünkben bemutatjuk, hogyan változtak globálisan és az EU-ban a szélenergiatrendek. Ismerje meg a legújabb adatokat a témában!
Mielőtt belevágnánk a szélenergiatrendek részletes ismertetésébe, érdemes rövid kitérőt tenni és megvizsgálni, miképp változtak az energiafogyasztási szokások. Ahogy a lenti ábra is mutatja, évről-évre több energiát fogyasztunk. A növekedés üteme exponenciális, ezt jól szemlélteti, hogy 1800 és 1950 között kevesebbet növekedett a globális energiafelhasználás, mint az elmúlt 15 évben.
Szakértői becslések szerint a globális energiakereslet a jövőben is hasonló növekedést fog mutatni. Ahhoz, hogy a folyamatosan növekvő energiaigényt kiszolgálhassuk az ökológiai terhelés minimalizálása mellett, fontos, hogy egyre nagyobb arányban használjunk megújuló energiaforrások.
Bár a zöld energiaforrásokból származó energiamennyiség jelentősen megemelkedett az elmúlt fél évszázadban, továbbra is a fosszilis források biztosítják a megtermelt energia java részét.
Ahogy a fenti ábra is mutatja, a szélenergia jelenti a második legnagyobb megújuló energiaforrást nemzetközileg. Jelenleg több mint 341000 szélturbina üzemel globálisan, amelyek 2104 terawatt áramot biztosítottak 2022-ben. A megtermelt energiamennyiség mértékét jól szemlélteti, hogy körülbelül 49-szerese Magyarország egyéves teljes energiaigényének. A következőkben bemutatjuk, milyen szélerőmű trendekre számíthatunk az EU-ban.
Az EU célkitűzése, hogy 2050-re elérje a teljes szén-dioxid-semlegességet, amelyhez elengedhetetlen a zöld energiaforrásokra történő átállás. Az Európai Bizottság hivatalos közleményében az alábbi olvasható:
“Az EU elkötelezte magát amellett, hogy továbbra is globális vezető szerepet töltsön be a megújuló energiaforrások terén. A szélenergia fontos szerepet játszik ebben, és kulcsfontosságú lesz az EU megújuló energiával kapcsolatos céljainak eléréséhez és az EU szén-dioxid-semlegessé tételéhez 2050-re. (...) A szélenergia előállítása más versenyképes, nulla nettó iparágakkal együtt támogatja a gyors átállást az éghajlatsemlegességre, miközben növekedést és munkahelyeket teremt. A Bizottság 2023. október 24-én két szélenergia-kezdeményezést terjesztett elő, amelyek célja a szélenergia termelésének és kiépítésének felgyorsítása Európában.” Forrás: energy.ec.europa.eu
A Bizottság szélenergiákhoz kapcsolódó akcióterve az alábbi hat fontos alapelvet határozta meg:
2023 decemberében 21 EU tagállam fogadta el az Európai Bizottság javaslatát és döntött amellett, hogy a 2024-2026 időszakban jelentős lépéseket tesz a szélenergia infrastruktúra kiépítése és fejlesztése érdekében.
A következőkben pontokba szedve összefoglaljuk, milyen trendeket várhatunk ez alapján az EU-ban.
A Globális Szélenergia Tanács kimutatása szerint 2023-ban a globális szélenergia-kapacitás 117 gigawattal emelkedett, vagyis ekkora az adott évben telepített szélturbinák teljesítménye. Ez a valaha volt legjobb év az új szélenergia terén, de mi a helyzet az EU-ban?
A tagállamok szélenergia termelése szintén folyamatos növekedést mutat:
Az akciótervnek köszönhetően a növekedés aránya várhatóan tovább emelkedik az EU-n belül, így a szélturbinákból származó energia mennyisége akár évi 10-15%-kal is emelkedhet a következő időszakban.
A szárazföldi és tengeri szélenergia előállításának költsége folyamatosan csökkent az elmúlt évek során. A technológiai fejlődés, a növekvő szubvenció, méretgazdaságosság és egyéb gazdasági okok miatt várhatóan tovább csökken a szélenergia előállításának fajlagos költsége a jövőben. Ez pedig a megújuló energiaforrás beruházások megtérülésének növekedéséhez vezethet.
A szélturbinák telepítése nem csupán kedvező árú, minimális környezeti terhelésű energiát biztosít az EU számára, hanem új munkahelyeket is teremt. Az Európai Bizottság honlapján olvasható becslés szerint, 2030-ra közel 1 millió állást nyújthat az EU-polgárok számára a szélipar.
“A Wind Europe 2023-as versenyképességi jelentése szerint a szélenergia-ipar mintegy 300 000 munkahelyet biztosított az EU-ban 2022-ben. A REPowerEU céljai szerint a munkahelyek száma 2030-ra 936 000-re nő.” Forrás: energy.ec.europa.eu
A szélturbina környezeti terhelése minimális, hiszen nem bocsát ki levegőt vagy vizet szennyező anyagokat. Továbbá hozzájárulhatnak a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentéséhez, így közvetetten képesek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A megújuló energiaforrások kapcsán heves tudományos, politikai és ökológiai viták folynak. A következőkben az elérhető tudományos adatokra támaszkodva, objektíven bemutatjuk, hogy a nap- és szélenergia között melyek a legfontosabb különbségek. Fontos megjegyezni, hogy a két zöld energiaforrás egymást kiegészítve és segítve működhet. Közös alkalmazásuk fokozott energiabiztonságot jelenthet, így a legtöbb állam számára érdemes mindkét energiaforrásra támaszkodni.
Hátrányok:
Előnyök:
Hátrányok:
Előnyök:
Ahogy a fenti összehasonlítás is jól mutatja, a szél- és napenergia egymást kiegészítő energiaforrások. Közös használatuk fokozhatja az energiabiztonságot, és felgyorsíthatja az átállást megújuló energiaforrásokra.
Az EU törekvése a károsanyagkibocsátás csökkentésére ahhoz vezet, hogy a tagállamok egyre nagyobb számban telepítenek szélerőműveket. A környezetbarát technológia csökkenti a károsanyag-kibocsátást, olcsó energia előállítását tesz lehetővé, és hozzájárul új munkahelyek megteremtéséhez. Éppen ezért, a MET Csoport Green Assets divíziója 25 százalékos részesedést vásárolt a svájci SwissWinds Holdingban és annak leányvállalataiban. Az együttműködés első közös projektjében Svájc dél-nyugati részén építenek szélerőmű parkot a fenntartható és környezetbarát energiatermelés érdekében.
