Az autógáz, vagyis az LPG egyre népszerűbb alternatíva a hagyományos üzemanyagokkal szemben: olcsóbb, sokszor környezetbarátabb, és már Magyarországon is szinte minden nagyobb benzinkúton elérhető. De pontosan mi az LPG, hogyan készül, milyen előnyei és hátrányai vannak, és kinek éri meg a használata?
A különböző energiaforrásokat — mint amilyen a kőolaj és a földáz — általában nemzetközi csőhálózatokon keresztül juttatják el a végfelhasználókhoz. Amikor viszont a kőolaj- vagy földgázkitermelő hely túl messze esik a végcéltól, és nincs kiépítve az összekötő csőhálózat, akkor jellemzően más szállítási módon lehetséges csak a fosszilis energiahordozók célba juttatása. Erre remek példa a cseppfolyósított földgáz (LNG), amelyet a csőrendszer helyett teherhajókon szállítanak.
Ugyanez a helyzet a cseppfolyós petróleummal, amelyet ismertebb nevén autógáznak, cseppfolyós gáznak, LPG gáznak nevezünk. De mi is pontosan az LPG, mire használják a vállalati, illetve a magánszektorban, hol találhatók LPG-kutak, mit érdemes tudni a gázüzemű autókról?
Az LPG (Liquefied Petroleum Gas) több folyékony halmazállapotú szénhidrogén gáz gyúlékony egyede. A jelenlegi fogyasztási trendek mellett mint fosszilis erőforrás, csak korlátozott ideig áll rendelkezésre.
Nagyon hasonló, mint a háztartásokban használt PB-gáz, de mivel az LPG-t főleg a járművek üzemanyagaként használják, sokkal szigorúbb eljáráson és ellenőrzési folyamaton megy keresztül. Ezzel szemben a háztartási PB-gázt főleg fűtéshez és főzéshez/sütéshez használják.
Az autógázt a bányászott szénhidrogénekből nyerik ki a finomítási eljárás során, így azok melléktermékének tekinthető. Szállítása főleg tartályhajókon, majd tartályautókban történik.
A tartályautókból az autótöltő állomásokra szállítják, majd az ott található tartályba öntik — itt tárolják a felhasználásig. A tartályból speciális töltőszelepekkel töltik be a személygépjárművek üzemanyagtartályába.
Fontos különbség a háztartásokban felhasznált PB-gázhoz képest, hogy jóval kevesebb szennyeződést tartalmaz, hiszen ezek erőteljesen károsítanák az autók működését. Több anyagot is kivonnak belőle, mielőtt elérhetővé tennék a végfelhasználók számára — például a kénhidrogént vagy a vizet.
Ám vannak, akiket a két gáz közötti különbség nem riaszt el, és az LPG-kutakon próbálják feltölteni a háztartási gázpalackokat. Az ilyen jellegű gázpalackfeltöltés tilos és illegális: a PB-palackokat jóval kisebb nyomásra tervezik, valamint biztonsági szerelvényeik sincsenek.
Ráadásul a pontos összetételük is más, még ha nem is térnek el sokban, hiszen azonos hidrogéngázokból állnak.
A cseppfolyósított olajipari gáz (Liquefied Petroleum Gas, LPG) legnagyobb arányban propánból és butánból áll. Ezek mellett kisebb mennyiségben előfordulhat benne propilén, butilén vagy izobután is. A propán–bután arány nem állandó: az évszaktól, a felhasználási céltól és a régiós szabályozástól függően változhat. Télen általában több propánt kevernek bele a jobb párolgás érdekében, míg nyáron nagyobb lehet a bután aránya.
Az LPG nem mérgező, de színtelen és szagtalan, ezért a biztonság érdekében etil-merkaptánnal szagosítják. Belégzése nagyobb mennyiségben kerülendő, mert az oxigént kiszorítja a levegőből, így fulladást okozhat.
Fizikai tulajdonságai közül fontos, hogy a szabad levegőn gyorsan párolog. A párolgás során hőt von el, emiatt erősen lehűti környezetét, sőt fagyási sérüléseket is előidézhet. A térfogata ilyenkor jelentősen megnő, és jellegzetes ködszerű gázfelhő alakulhat ki.
Az LPG üzemanyagok jellemzőit és minőségi követelményeit Magyarországon az MSZ EN 589:2009 szabvány határozza meg. Felhasználása elterjedt a vállalati és a magánszektorban egyaránt, leggyakrabban gépjárművek meghajtására szolgál.
Alapvetően kétféle gázüzemű autót különböztetünk meg:
A CNG-ről már írtunk korábban — jelenleg ebből van kevesebb az utakon. A legtöbb gázüzemű autó LPG-vel működik.
A legnagyobb előny kétségtelenül az ár: az LPG literenként jóval olcsóbb, mint a benzin. Igaz, a fogyasztás valamivel magasabb – jellemzően 10–20%-kal –, de ez vezetési stílustól, az autó típusától és a beépített rendszer minőségétől is függ.
Az LPG-re való átállás történhet gyárilag, de sokan választják az utólagos átalakítást is. Ez különösen a céges flották esetében népszerű, hiszen így a magas futásteljesítmény mellett jelentős megtakarítást lehet elérni.
Környezetvédelmi szempontból az LPG kedvezőbb a benzinhez képest: körülbelül 10%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, miközben a szilárd részecske- és nitrogén-oxid-kibocsátása is alacsonyabb. A földgázhoz (CNG) mérve azonban valamivel magasabb a CO₂-terhelése.
Az LPG előnye még, hogy azonos tartályméret mellett nagyobb hatótáv érhető el, mint CNG-vel – méghozzá nagyjából 1,5–2-szeres a különbség. Ez sokak számára döntő érv lehet a mindennapi használatban.
Hátránya, hogy szivárgás esetén a levegőnél nehezebb gázként a talaj közelében gyűlik össze, és kiszorítja az oxigént, ami komoly biztonsági kockázat. Emiatt sokáig tiltották az LPG-s autók behajtását a mélygarázsokba. Ma már modern biztonsági rendszerek mellett több helyen engedélyezett a használatuk, de a pontos szabályozás mindig az adott garázstól és hatósági előírásoktól függ.
Az LPG gáz tankolási lehetőségek hálózata ugyan folyamatosan bővül, de az LPG-kutak eloszlása még mindig egyenetlenebb a benzinkutakhoz képest.
Míg korábban kevés LPG-kút állt rendelkezésre, napjainkra ez a helyzet jelentősen megváltozott. Az autógáz iránti kereslet növekedésével együtt a töltőállomások hálózata is bővült, így ma már a legtöbb nagyobb benzinkúton elérhető az LPG. Ezért az üzemanyaghoz jutás ritkán jelent akadályt a mindennapi közlekedésben.
A gázüzemű járműveket úgy tervezték, hogy ott is biztonságosan lehessen őket használni, ahol az LPG-ellátás még nem kiépített. Ha kifogy a gáz, az autó elektronikája automatikusan átvált benzinüzemre, így a jármű gond nélkül tovább tud haladni.
Az LPG-rendszer beszerelése azonban extra tartályt igényel. Ez a legtöbb esetben a pótkerék helyére kerül, így kisebb autóknál a pótkerék teljesen hiányozhat. Nagyobb járművekben gyakran a csomagtérből kell helyet elvenni, ami csökkenti a rakodási kapacitást. A hengertartályok esztétikailag sem mindig előnyösek, mivel jól láthatóak lehetnek a csomagtérben.
Ezek a kompromisszumok azonban sokak számára elfogadhatók, hiszen az LPG gáz ára lényegesen alacsonyabb a benzinhez képest, és a környezetre gyakorolt hatása is kedvezőbb. Emiatt az autógáz továbbra is vonzó alternatíva mind a magánfelhasználók, mind a vállalati flották számára.
Az LPG (cseppfolyósított propán–bután keverék) egy sokoldalúan felhasználható, gyúlékony szénhidrogén-elegy. Bár ipari és háztartási célokra is széles körben alkalmazzák, leginkább a gázüzemű autók üzemanyagaként ismert. Előnye, hogy a benzinhez képest lényegesen olcsóbb, miközben a károsanyag-kibocsátása is kedvezőbb.
Míg korábban az LPG-ellátás szűkössége visszatartó tényező volt, mára a helyzet sokat javult: a legtöbb nagyobb üzemanyagtöltő állomáson elérhető az autógáz.
Az LPG meghajtású autók választéka folyamatosan bővül, így már gyárilag gázüzemű modellek is kaphatók, de az utólagos átalakítás továbbra is népszerű megoldás. Ez különösen azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek éri meg, akik nagy fogyasztású járművet használnak, sokat közlekednek, és hosszú távon jelentős megtakarítást szeretnének elérni.
