A földgáz a legtisztább fosszilis tüzelőanyag, amely meghatározó szerepet játszik Európa energiafelhasználásában. Többféle formában kerül felhasználásra: a vezetékes ellátás mellett sűrített földgázként (CNG) és cseppfolyósított földgázként (LNG) is.A CNG gáz üzemanyagként alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tesz lehetővé, ezért környezetbarát alternatívának számít, miközben fogyasztása bizonyos esetekben a hagyományos üzemanyagokhoz képest kedvezőbb lehet.
A CNG az angol Compressed Natural Gas rövidítése, magyarul sűrített földgáz. Előállítása során a földgázt 200–250 bar nyomás alatt sűrítik, így a térfogata a századára csökken, miközben gáznemű marad. Ez a folyamat teszi lehetővé a könnyebb tárolást és szállítást, különösen a közlekedésben való felhasználás szempontjából.
A CNG főként metánból áll, mivel az etán, a propán és a bután a nagy nyomás hatására cseppfolyósodnak, és a tartály alján gyűlnek össze. A tiszta összetétel tisztább égést és jobb energiahatékonyságot biztosít. Létezik megújuló változata is, a CBG (Compressed Biogas), amely biológiai forrásból készül, de összetétele szinte azonos a CNG-vel.
Ha a földgáz szállítása vezetékeken nem megoldható, más formáit alkalmazzák. Ilyen a cseppfolyósított földgáz (LNG), amelyet lehűtve és cseppfolyósítva teherhajókon is lehet szállítani. Ugyanez a helyzet a cseppfolyós petróleummal, amelyet ismertebb nevén LPG autógáznak vagy LPG-nek (Liquefied Petroleum Gas) nevezünk.
A CNG gázt főleg fűtéshez, illetve gépjárművek üzemanyagaként használják. A két felhasználási mód között nincs jelentős különbség, így a földgáz összetétele hasonló lesz mindkét esetben.
A CNG gáz üzemanyagként személygépkocsikban, buszokban és haszongépjárművekben is elterjedt. Tárolásához speciális, nagy szilárdságú CNG gáztartályszükséges, amely képes ellenállni a nagynyomású terhelésnek, így biztonságosan tárolja a sűrített földgázt.
A CNG gázos autó működése alapvetően hasonlít a hagyományos belső égésű motorokéhoz, azonban az üzemanyagrendszer érzékeny a szennyeződésekre és a nedvességre. Ezért a CNG gáz töltőállomásokon a kompresszorok és szűrőrendszerek gondoskodnak a páramentesítésről és a tisztításról, hogy a motorba csak száraz, tiszta üzemanyag kerüljön. A jó minőségű CNG üzemanyag hosszabb élettartamot és biztonságosabb működést biztosít.
Az LPG gáz hasonlóan hatékony üzemanyag, mint a CNG, de van egy lényeges különbség közöttük. A CNG fajsúlya jóval kisebb a levegőénél, ezért szivárgás esetén nem gyűlik össze a garázsokban, mélygarázsokban, hanem gyorsan elszáll. Az LPG ezzel szemben nehezebb a levegőnél, így szivárgáskor a talaj közelében felhalmozódhat, ami fokozott biztonsági kockázatot jelenthet zárt terekben.
A CNG üzemanyagként a benzinüzemű, valamint a dízelüzemű motorokban is alkalmazható. Sok modell kétüzemű rendszerben működik (benzin + CNG), de léteznek olyan átalakítások is, amelyek dízelmotorokat részben gázüzeművé tesznek. De vajon a CNG ár valóban kedvezőbb, mint a benziné?
A sűrített földgáz and a benzin energiatartalma eltér: 10 liter benzin energiáját körülbelül 9 köbméter CNG fedezi. Ez teszi lehetővé, hogy a CNG gáz fogyasztás sok esetben kedvezőbb legyen, ugyanakkor az üzemeltetési előnyöket a jövedéki adó, az árfolyam és a piaci környezet jelentősen befolyásolja.
Budapesten az első nyilvános CNG gáz töltőállomás 2011. október 27-én nyílt meg a Kőbányai úton. A nyitáskor a listaár 345 forint/kg volt, ami akkor versenyképesnek számított a benzinhez képest. Azóta azonban az árak folyamatosan emelkedtek: 2025-ben például a miskolci CNG töltőállomáson 819 forint/kg-ért érhető el a sűrített földgáz, országos átlagban pedig 850–900 forint/kg közötti árszint jellemző.
A mindennapi használatban tehát nem elegendő pusztán a CNG ár figyelése. A jármű fogyasztása, az adóterhek és a CNG gáz töltőállomások elérhetősége együttesen határozza meg, mennyire éri meg a CNG gáz tankolás a felhasználóknak.
A CNG gázos autó egyik legnagyobb előnye, hogy a hagyományos benzinhez és dízelhez képest tisztábban ég, így kevesebb szén-dioxidot és szilárd részecskét bocsát ki. Ez mérsékeltebb környezeti terhelést jelent, különösen a városi közlekedésben, ahol a levegőminőség kulcskérdés.
Hátrányt jelent ugyanakkor a CNG gáztartály nagyobb helyigénye és tömege, ami csökkentheti a csomagtér méretét. Az infrastruktúra is korlátozott: Magyarországon kevés a nyilvános CNG gáz töltőállomás, ami megnehezíti a mindennapi használatot. Emellett a beruházási költségek – mind a jármű, mind a CNG gáz kompresszor és egyéb berendezések esetében – magasabbak lehetnek a hagyományos rendszereknél.
Hazánkban jelenleg csak néhány nyilvános CNG töltőállomás üzemel, főként Budapesten, valamint néhány vidéki nagyvárosban, például Miskolcon és Győrben. Bár az elmúlt évtizedben több kezdeményezés indult a hálózat bővítésére, a CNG gáz kutak elérhetősége még mindig korlátozott a régió számos országához képest.
A kínálatot jellemzően ipari és közösségi felhasználók (például autóbuszflották, közüzemi szolgáltatók) igényei tartják fenn. Ezért a nyilvános CNG tankolás inkább kiegészítő lehetőség maradt, nem pedig széles körben elterjedt alternatíva.
A legfrissebb lista itt található a CNG-kutakról Magyarországon.
A CNG gáz Magyarországon továbbra is fontos szereplője a tisztább közlekedési alternatívák között, de korlátozott infrastruktúrája és az árak emelkedése miatt nem tudott széles körben elterjedni. Előnyei – tisztább égés, biztonságosabb szivárgási tulajdonságok, alacsonyabb kibocsátás – vitathatatlanok, ugyanakkor hátrányai – magas beruházási költség, kevés töltőállomás – megnehezítik a mindennapi alkalmazását.
A jövő közlekedési megoldásai között a CNG várhatóan inkább a niche-piacokon (flották, közösségi közlekedés) marad meghatározó. Ezzel párhuzamosan az LNG és más alternatív technológiák (pl. elektromobilitás, hidrogén) bővülő térnyerése formálja át a piacot.
