A gazdaság zöldítését, illetve a zöldgazdaság kifejezést egyre többször hallani manapság. Az ipari forradalom számtalan újítást hozott, és néhány évtized alatt olyan mértékű fejlődést idézett elő, amely korábban sosem volt tapasztalható.
Ám ennek a hatalmas fellendülésnek komoly ára volt. Földünket klímakatasztrófa fenyegeti, amiért elsősorban a környezetszennyezés (ezen belül is leginkább a lég- és vízszennyezés) felelős.
A mértéktelen fogyasztás, a konzumerizmus korát éljük, amelynek egyik legfőbb következménye a globális felmelegedés – ez pedig a közhiedelemmel ellentétben már nem csak távoli fenyegetés.
Ahhoz, hogy érdemi változást érhessünk el, elsősorban a nagyobb gazdasági szereplőknek (cégeknek, országoknak, nemzetközi szervezeteknek) kell lépéseket tenniük, de amint az látható lesz, az egyéni hozzájárulás is hatalmas segítség tud lenni.
A gazdasági szereplők környezetvédő, fenntarthatóságot célzó tevékenységeit gazdaságzöldítésnek, vagy zöldgazdaságnak nevezzük. Mit jelent pontosan a zöldgazdaság, hogyan zajlik az átállás, és hogyan tehetünk érte a legtöbbet?
A fenntarthatóságért vívott küzdelem egyik legfontosabb lépése kétségtelenül az, hogy elérjük a karbonsemlegességet – azt az állapotot, amikor a bolygónkon már csak annyi szén-dioxid keletkezik, amellyel a bolygónk még képes megbirkózni.
A Föld alapvetően rengeteg szén-dioxidot képes elnyelni, hiszen maga is óriási mennyiségeket termel. A probléma természetesen nem ezzel van, hiszen a saját maga által kibocsátott mennyiséget még képes lenne kezelni – a klímaváltozásért sokkal inkább az emberi hozzájárulás mértéke tehető felelőssé.
A növénytermesztés, az állattenyésztés vagy az ipari tevékenységek rendkívüli mértékben megnövelik a légkörben, vizekben, földekben található károsanyag-koncentrátumot. Ez pedig az utóbbi néhány évtizedben olyan méreteket öltött, amely már nem csak káros, de a teljes bioszférát és földi élővilágot veszélyezteti.
Mivel a problémát mi, emberek idéztük elő, ezért a megoldást is nekünk kell kitalálnunk.
Minden élőlénynek szüksége van energiára, ez pedig hatványozottan igaz az emberi civilizációra. Ahogy a tudomány fejlődik, úgy növekszik az energiafelhasználás is. Egyrészt jóval több energiára van szükség a modernebb eszközök működtetéséhez, másrészt viszont egyre jobb és hatékonyabb energiafelhasználási módszereket fedezünk fel.
Napjainkban a fosszilis energiaforrásokról történő átállás zajlik éppen, a jövőben pedig egyre inkább megújuló energiaforrásokra fogunk támaszkodni. Ez a váltás nem csak azért fontos, mert már csak néhány évtizedig elegendő készletünk áll rendelkezésre a kőszénből, kőolajból vagy földgázból, hanem azért is, mert a megújuló energiaforrásoknak nincs károsanyag-kibocsátása, így nem járulnak hozzá a Föld további szennyezéséhez.
A gazdaság fogalma alapvetően minden termék vagy szolgáltatás előállítását, szétosztását, cseréjét, kereskedelmét és fogyasztását magában foglalja – a családoktól egészen a nemzetközi, globális szintig. A zöldgazdaság pedig minden olyan szervezet, vállalat vagy emberi szerveződés, amely a villamosítást, a károsanyag-kibocsátás csökkentését, a megújuló energiaforrások használatát vagy a pozitív folyamatok felskálázását célozza, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a globális gazdaságunk sokkal fenntarthatóbb, egészségesebb és zöldebb irányba haladjon.
A vállalatok azonban csak a képlet egyik részét jelentik – az államok még többet tudnak tenni annak érdekében, hogy az átállás minél gyorsabban történjen. Ilyen intézkedések lehetnek például a gazdaságélénkítő csomagok, amelyeket azok vehetnek csak igénybe, akik a zöldgazdasági alapelvekkel összhangban kívánják bővíteni, átalakítani vagy éppen csökkenteni a gyártásuk, működésük kapacitását.
Az energia előállítása és fogyasztása tehát rendkívül fontos. Ám ha jobban belegondolunk, a megújuló energiaforrások rendszere máshogy működik, mint a fosszilis energiaforrásoké. Ma már nem csak a nagy gazdasági szereplők képesek kivenni a részüket a zöldgazdaság létrehozásában, hanem a magánszemélyek is.
Az egyedi háztartások képessé váltak energiát termelni – akár többletet is. Ezt pedig (a gazdasági szervezetekhez hasonlóan) értékesíteni tudják az energiaszolgáltatók felé.
Emellett több olyan civil szerveződés is népszerűvé vált az utóbbi időben, amely bolygónk élhetőbbé alakítását tűzte ki céljául. Gondoljunk csak az energiatakarékosságra, a zero waste-re vagy a minimalizmusra. A zöldgazdaság létrehozása tehát nem csak az országok, vállalatok vagy szervezetek feladata, hanem mindenkié, aki felelősséget vállal azért, ami a Földünkkel történik.
A zöldgazdaság manapság igen népszerű kifejezés, sokszor látni közszereplők vagy vállalati vezetők sajtóközleményeiben, éves jelentésekben. Maga az elképzelés igen pozitív és előremutató, de az átmenet sajnos lassú.
A klímakatasztrófa, az üvegházhatás és a globális felmelegedés csak úgy kerülhető el, ha a zöldgazdaság alapelveit minél gyorsabban felskálázzuk – és minden gazdasági szereplőt bevonunk, motiválunk és jutalmazunk annak érdekében, hogy minél zöldebb működésre sarkalljuk őket.
Az idő tehát roppant fontos tényező ebben a képletben, mert pontosan senki sem tudja megmondani, mikor jön el az a pont, amikor már visszafordíthatatlanná válik az emberi szennyezés. Abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy ez a pont már nincs messze.
Azoknak, akik még többet szeretnének tenni a zöldgazdaság létrehozásáért – akár magánszemélyként, akár vállalatként –, a MET fYOUture rovatát ajánljuk további tájékozódásra.
