Az ipari forradalom sok újítást hozott az elmúlt 300 évben. A gyártási műveletek fejlődése, a gépek megalkotása és az emberi munkaerő még hatékonyabb felhasználása végül oda vezetett, hogy termékek tömkelege árasztotta el a piacokat.
Ennek következményeként a termékek, illetve az azokat gyártó cégek versengeni kezdtek egymással. Meg kellett győzniük a vásárlókat, hogy az ő termékeiket vásárolják meg. Ez a trend teremtette meg a konzumerizmust, a végeláthatatlan és csillapíthatatlan fogyasztás korát.
Jól szemlélteti a problémát, hogy az így létrejött termékek kétségtelenül hasznosak, kényelmesebbé teszik az emberi életet, és soha nem látott fejlődést idéznek elő, de ahhoz, hogy az emberek is így lássák őket, meggyőző csomagolásra van szükség.
Éppen ezért szinte minden termék egyedi csomagolással készül, ami a felbontás után funkcióját veszti, így hulladékká válik. Ekkor pedig még csak a termékek csomagolásáról beszélünk, nem is magukról a termékekről.
Rengeteg olyan termék létezik ugyanis, amelyre ugyanez a sors vár. Rövid élettartamuk lejárta után eldobjuk őket, hiszen drágább lenne a megjavításuk, mint egy új termék vásárlása.
Ez a folyamat elkerülhetetlenné tette, hogy rengeteg hulladék halmozódjon fel.
A probléma ugyan kezelhető, de ahhoz, hogy tartós változást érjünk el, az újrahasznosítás felé kell fordulnunk.
Mit is jelent pontosan az újrahasznosítás, mi az újrahasznosítás jele, miért számít minden újrafelhasználható anyag közül éppen a műanyag újrahasznosítása a legfontosabbnak, és hogyan tehetünk még többet környezetünk védelméért cégként vagy magánszemélyként?
Az újrahasznosítás angolul „recycling”, ami a hulladék optimális körforgását próbálja egyetlen szóban megfogni:
Ezt az üzenetet közvetíti az újrahasznosítás jele is:
Az újrahasznosítás tehát mindazokat a tevékenységeket magában foglalja, amelyek csökkentik a természetes anyagok (például a fa) felhasználásának mennyiségét, valamint ismét nyersanyaggá alakítják a már korábban felhasznált mesterséges anyagokat (például: műanyaghulladék).
Azt, hogy a körforgás során keletkezett nyersanyag az eredeti minőségéhez képest jobb vagy rosszabb, az értéknövelő (upcycling), illetve az értékcsökkenő (downcycling) újrahasznosítás jelöli. Abban, hogy a különböző újrahasznosított anyagok melyik csoportba kerülnek, fontos szerepet játszik az is, hogy mennyi időt, energiát és pénzt kíván az újrahasznosítással járó munka – a válogatás, a gyűjtés és a szállítás mind-mind komoly erőforrásokat igényel, amelyek nem minden esetben térülnek meg.
A különböző anyagok különböző mértékben szennyezik Földünket, attól függően, hogy milyen tartósak, mekkora mennyiséget használunk belőlük napi szinten, illetve mennyire újrahasznosíthatóak vagy újrafelhasználhatók.
Mindezek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a következő évek legfontosabb feladata a műanyagok újrahasznosítása lesz.
A műanyag rendkívül tartós, igen széles körben használt anyag – ebből adódik, hogy a plasztikhulladék kezelése rendkívül nehéz feladat. Jelenleg szinte csak a műanyag újrahasznosítás bizonyul működő megoldásnak vele szemben.
Sajnos azonban nem minden műanyag újrahasznosítható.
A műanyagot az alábbiak szerint kategorizáljuk:
Sokan nem tudják, de csak a lista első négy eleme újrahasznosítható, a többinél erre nincs lehetőség.
Az újrahasznosítható műanyagokat főleg mechanikai vagy kémiai folyamatok útján használják fel, amely az alábbi lépésekből áll:
Ahhoz, hogy a műanyaghulladékok mértékét csökkenteni tudjuk, hatékonyabb újrafelhasználási folyamatokra van szükség, illetve arra, hogy különböző állami vagy gazdasági támogatások révén versenyképessé tegyük a kevésbé környezetszennyező anyagokat is.
Az újrahasznosítási folyamatban globális együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy valós, kézzelfogható eredményeket érjünk el, az iparági óriásvállalatoktól kezdve a KKV szektoron át egészen a lakossági piacig.
Hatalmas pozitívum, hogy az utóbbi időben több olyan kezdeményezés is indult, amely rövid időn belül jelentős eredményeket ért el. Ilyen például a minimalizmus, ami azt tűzte célul, hogy minél kevesebb termékkel érjük el ugyanazt az életszínvonalat, amit bárki más, hiszen az emberi boldogságot egyáltalán nem – vagy csak nagyon kis mértékben – befolyásolják az anyagi javak.
Egy másik fontos kezdeményezés a zero waste mozgalom, amelynek lényege, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, ezáltal olyan életet éljünk, amely minél kevesebb szemetet hagy maga után.
Ezek mind-mind olyan hulladék újrahasznosítás ötletek, amelyeket bármely cég vagy magánszemély magáévá tehet, de természetesen – az előbb említett elvek mellett – már azzal is jelentős mértékben hozzájárulhatunk az újrahasznosításhoz és az újrafelhasználáshoz, ha szelektíven gyűjtjük az irodában a szemetet.
Néhány ötlet a hulladék újrahasznosítás érdekében:
Az újrahasznosítás, a zero waste vagy a minimalizmus látszólag nagy elkötelezettséget igényel, de már azzal is rengeteget segíthetünk környezetünkön, ha egy bevásárlás során több táskát viszünk magunkkal, és nem vásárolunk újat a kasszánál, vagy nem tépünk zacskót a gyümölcsökhöz.
Az ipari forradalom, majd az ebből kialakuló konzumerizmus elterjedésével rengeteg új termék került a piacokra. Ennek mellékhatása, hogy a termékekkel együtt a hulladék mennyisége is sosem látott mértékben növekedett.
Ahhoz, hogy a problémát megoldjuk, arra van szükség, hogy a tartós, ugyanakkor szennyező anyagokat újrahasznosítsuk, és ne kerülhessenek be a bolygónk természetes ökoszisztémájába. Az újrahasznosítás tehát korunk egyik legfőbb fegyvere az emberiséget fenyegető környezetszennyezés és az emiatt létrejövő globális felmelegedés ellen.
