A globális felmelegedés következtében a szélsőséges időjárási jelenségek fel fognak erősödni, azt viszont nem lehet hosszú távra előre jelezni, hogy mikor, hogyan következnek be - erről Juhász Árpád geológus beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. A geológust az Egyesült Államok északkeleti partvidékén tomboló ítéletidő és az Európában tapasztalható szokatlanul meleg időjárás kapcsán kérdezték.
Juhász Árpád a szélsőséges időjárás és az extrém hideg okait magyarázva elmondta, hogy az amerikai kontinensnek teljesen más a földrajzi felépítése, mint Európának: észak-dél irányban futnak le a hegyláncok, ami azt jelenti, hogy a sarki jégtömegek akadály nélkül, "pillanatok alatt" lejutnak délre.
Hozzáfűzte: ennek hatására történhet meg az is, hogy egyetlen nap alatt akár 30-40 Celsius-fokot essen a hőmérséklet. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a tengeráramlások Kanada Atlanti-óceáni partjainál negatívan hatnak a környező területek éghajlatára - tette hozzá.
A geológus fontosnak nevezte azt is, hogy már olyan dolgokat is tudnak mérni a szakemberek, amit korábban nem sikerült. Így derülhetett ki, hogy az Északi-sarkon a közelmúltban több alkalommal is abban az időszakban, amikor mínusz 30-40 Celsius-foknak kellett volna lennie a hőmérsékletnek, plusz 1 Celsius-fok volt. "Ez már több mint időjárás, ez már a klíma változásának a jele" - mutatott rá Juhász Árpád, hozzátéve, hogy Európa attól különbözik az amerikai kontinenstől, hogy keresztbe fekszik az Alpok hegységrendszere, így az északi légtömegek nem tudnak akadály nélkül dél felé áramlani.
Ugyanakkor a geológus szerint annak, hogy az egyik évben befagy a Balaton, a következőben pedig nem, semmi köze nincs önmagában a klímaváltozáshoz. "Azt csak tömeges mérésekkel, statisztikai alapon lehet megítélni, hogy a Földön mi történik" - hangsúlyozta. Hozzátette: a 2017-es év egyike volt a valaha mért legmelegebb esztendőknek a Föld történetében.
Sokatmondóbb azonban az a statisztika, amely szerint az öt legmelegebb év bolygónkon 2016, 2017, 2019, 2020 és 2022 voltak.
Arra a kérdésre, hogy ez már a globális felmelegedés tünete-e, elmondta: amikor rendszeressé válik, hogy több év is egymás után ennyire meleg, az már tekinthető egy folyamat részének. A geológus a műsorban beszélt arról is: az, hogy hazánkban a meleg telek vége felé nagy fagyok jönnek, a magyar mezőgazdaság történetében nem példa nélküli. "Sajnos azt senki nem tudja megjósolni, hogy attól, hogy most ilyen kellemes meleg van, vajon mi lesz február közepén" - magyarázta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság mindig ki lesz szolgáltatva ezeknek a szeszélyes jelenségeknek.
Mindezek után az extrém időjárási jelenségekre is kitért:
"Általában elmondható, hogy a globális felmelegedéssel a szélsőségek fel fognak erősödni(...). Azt viszont, hogy egy adott évben hogyan, mikor, milyen időrendben következnek be, ezt nem lehet ilyen hosszú távra előre megjósolni" - hangsúlyozta Juhász Árpád.
Hőhullámok: Az emelkedő globális átlaghőmérséklet miatt várhatóan gyakoribbá és hosszabbá válnak a hőhullámok. Ezek károsak lehetnek az emberi egészségre és az infrastruktúrára is egyaránt.
Aszályok és szárazság: A melegebb légkör több vizet képes elpárologtatni, ami hosszabb és súlyosabb aszályokhoz vezethet, különösen a már eleve száraz területeken.
Erősebb viharok: A melegebb óceánvizek táplálják a trópusi ciklonokat, így a globális felmelegedés erősebb viharokhoz vezethet.
Intenzívebb esőzések és áradások: Bár a szárazság gyakoribbá válik, a melegedés általános következménye az is, hogy a csapadék lehullása koncentrálódik és intenzívebbé válik, ami nagyobb eséllyel vezet áradásokhoz.
Tengerszint-emelkedés: Az óceánok melegedése és a jégsapkák olvadása miatt a tengerszint emelkedni fog, ami veszélyezteti a part menti közösségeket, városokat és akár egész nemzeteket is - gondoljunk csak például a tengerszint alatt fekvő Hollandiára.
A globális felmelegedés tehát számtalan negatív folyamatot indíthat el, amennyiben nem cselekszünk minél hamarabb ellene. Fontos azonban megjegyezni, hogy a klímaváltozás hatásai területenként változnak, és nem minden változás lesz azonnal észrevehető. Több olyan folyamat is végbemegy a háttérben, ami nem jár extrém időjárási jelenségekkel.
Az is valószínű, hogy a globális felmelegedés egyes hatásai, mint például a hőhullámok és az aszályok, inkább indirekt hatásokat eredményezhetnek, mint például élelmiszer- és vízhiányt.
Ahhoz, hogy mindezt megakadályozzuk, tennünk kell a víz-, föld- és légszennyezés ellen. Mindezekről a MET fYOUture rovatában értekezünk.
