Hogyan, milyen szabályok mentén gyűjtsük a szemetet szelektíven, milyen szelektív hulladéktárolószínek léteznek, melyikben mit kell gyűjteni? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat!
Bolygónkon egyre több hulladék halmozódik fel, amelyért elsősorban az emberi tevékenység felelős. Míg a természet többi élőlénye, legyen szó akár az állatokról vagy a növényekről, egyáltalán nem termel hulladékot, addig az emberiség rengeteg olyan anyagot hoz létre, amelyek csak rendkívül lassan, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem képesek lebomlani.
A probléma csak kétféleképpen oldható meg:
Sajnos az első opció szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik, bár rengeteg mozgalom kelt életre annak érdekében, hogy ezt a célt véghez vigye. Gondoljunk például a minimalizmusra vagy a zero waste mozgalomra.
A globális probléma forrása az olyan modern anyagokban keresendő, mint amilyen a műanyag is. A műanyag rendkívül olcsó előállítási költségeivel nehéz versenyre kelni. A lakosság és a cégek egyáltalán nem motiváltak abban, hogy elhagyják a szemetet termelő, mégis nagyon olcsón beszerezhető termékek használatát.
Éppen ezért célszerű a második opció felé fordulni, amely szerint mindazt, amit egyszer legyártunk, használjunk fel újra. E cél elérésének érdekében jött létre a szelektív hulladékgyűjtés.
Az újrahasznosítást angolul „recycling”-nak nevezik. Míg ez a szó ma az ipari tevékenységet jelenti, lényegében mégis a hulladék természetes körforgását próbálja egyetlen szóban megfogni - amikor még minden, ami felesleggé válik az egyik élőlény számára, tápanyagot nyújt egy másiknak.
Ehhez képest az “újrahasznosítás” szó ma már az ipari tevékenység során előállított anyagok megfelelő kezelését foglalja magában:
A lényeg az utolsó ponton van, ami miatt a kör nem zárul be, hanem kezdődik elölről. Így a hulladék nem szennyezi a bolygónkat, hiszen újrafelhasználás által gazdára talál.
Ennek a tevékenységnek vált az egyik legfontosabb elemévé a szelektív hulladékgyűjtés.
A szelektív gyűjtés azt jelenti, hogy megkülönböztetjük az újrahasznosítható, illetve nem újrahasznosítható szemetet egymástól, az előbbieket pedig újra is hasznosítjuk. Napjainkban a legszennyezőbb mesterségesen előállított anyag kétségtelenül a műanyag, ezért remek példát nyújt ahhoz, hogy megmutassuk, mit is értünk “újrahasznosítható” és “nem újrahasznosítható anyag” alatt.
A műanyagot az alábbiak szerint kategorizáljuk:
A műanyag tehát sokféle matériát foglal magában. A problémát az okozza, hogy csak a lista első négy eleme újrahasznosítható, a többinél erre nincs lehetőség.
Ha tehát polisztirolt gyártunk, azt nem tudjuk újra felhasználni. Ezáltal a legtöbb esetben hulladék keletkezik belőle, ami csak rendkívül lassan bomlik le a természetbe jutását követően.
Ebből következik, hogy az újrahasznosítás azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyek csökkentik a természetes anyagok (például a fa) felhasználásának mennyiségét, valamint újra nyersanyaggá alakítják a már korábban felhasznált mesterséges anyagokat (például a műanyagot). De vajon miként válhatunk mi magunk és a cégünk is környezettudatosabbá, melyek a szelektív hulladékgyűjtés szabályai?
Az első és legfontosabb szabály, hogy külön kell gyűjtenünk minden hulladékot, ami újrahasznosítható! Ebből következik a kérdés: vajon mi hasznosítható újra?
Ahogy azt már az újrahasznosítható anyagokról szóló cikkünkben is írtuk, jelenleg az alábbi anyagok hasznosíthatók újra:
A jó hír pedig, hogy mindehhez csupán szelektív hulladéktároló rendszerekre van szükségünk, illetve olyan vállalatokra, amelyek a hulladék elszállításáról és megfelelő kezeléséről gondoskodnak a megadott időpontokban. Erre találták ki a szelektív hulladéknaptárt.
Magyarországon több olyan szemétszállító cég is létezik, amely a szelektív hulladéknaptárban megjelölt napokon elszállítja a szétválogatott hulladékot. Sajnos széles körben elterjedt tévhit, hogy ezután összeöntik a gondosan kiválogatott szelektív gyűjtést, ez természetesen nem igaz.
De vajon milyen színű tárolóba kell dobnunk a különböző újrahasznosítható anyagokat?
A szelektív szemetesek színe eltér az általánosan használt sötétzöld vagy szürke szemetesektől.
A szelektív hulladékgyűjtés szabályai tehát egyáltalán nem bonyolultak, csupán egy kis tudatosságra, odafigyelésre és hosszú távú gondolkodásra van szükség.
A Föld még sosem volt olyan szennyezett, mint manapság, pedig ez az egyetlen élőhelyünk. E mögött rengeteg dolog áll, de a meggondolatlan szemetelés kétségtelenül a legfontosabb faktorok között említhető.
A nem, vagy csak nagyon lassan lebomló anyagok betiltása megszüntethetné a problémát, ám ez jelentős gazdasági terhet róna mind a vállalatokra, mind a lakosságra, ezért reálisabb forgatókönyvnek tűnik, ha újrahasznosítjuk a hulladékainkat.
Ennek egyik legfontosabb része a szelektív hulladékgyűjtés.
Ehhez olyan alapvető dolgokat tudnunk kell, hogy milyen színű szemetesbe milyen szemetet dobhatunk, de a szelektív hulladékgyűjtés szabályai azonban rendkívül egyszerűek.
Érdemes más, nagyobb jelentőségű szokásokat is kialakítani annak érdekében, hogy a bolygónk egészségesebbé és élhetőbb hellyé váljon. Ezekről a MET fYOUture rovatában értekezünk részletesebben.
