A levegőszennyezés globális méretű probléma: a világ minden országa érintett valamilyen mértékben. Mit jelent a levegőszennyezés? Milyen következményei vannak és egyáltalán mit tehetünk ellene? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A levegő az ember és az egész élővilág számára elengedhetetlen életfeltétel. A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént, 1% egyéb gázt, illetve vegyületet tartalmaz. Az ettől eltérő vegyületek és értékek a levegő szennyezettségére utalhatnak.
A levegőszennyezés (légszennyezés) a környezetszennyezés egyik típusa, ami a légszennyező anyagoknak a (jogszabályban meghatározott) kibocsátási határértéket meghaladó levegőbe bocsátását jelenti.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden tevékenység légszennyezésnek számít, ami által olyan anyagok és energiák kerülnek a levegőbe, amelyek veszélyeztetik az élővilág egészségét, illetve akadályozzák a környezetben történő kikapcsolódás és egyéb jogszerűen igénybe vehető lehetőségek kihasználását.
A nagy területre kiterjedő, országhatárokon is túlnyúló levegőszennyezés azt jelenti, hogy a szennyezés nem korlátozható teljes egészében egy állam nemzeti fennhatósága alá tartozó területre. Az emisszió (levegőterhelés) jelenti a káros anyagok levegőbe juttatását.
Kétféle levegőszennyezést különböztetünk meg:
A levegőszennyezés többféle módon károsítja az egészségünket és a környezetet is, amelyben élünk.
Az ipari légszennyezés – amelynek okai között a legszámottevőbb az energiatermelés – a következő szennyezőket bocsáthatja ki:
A közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás leginkább a városokban jellemző. A gépjárművekből származó kipufogógázok rengeteg szennyező anyagot bocsátanak a levegőbe (többek között szén-monoxidot, ólmot), ami miatt jelentősen megnőtt a levegő nitrogén-dioxid és szénhidrogén-tartalma. Az imént felsorolt vegyületek napfény hatására szmogot és talajközeli ózont idéznek elő, amely asztmát okozhat, de az élővilágot is pusztítja: károsítja az erdőket, lassítja a növények növekedését.
A savas esőkért a levegőbe kerülő kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, illetve egyéb anyagok felelnek, amelyek savasodást idéznek elő. Ezek pedig nagymértékben szennyezik a természetet, a zöld és vízi területeket.
Az eutrofizáció (elalgásodás) többek között a nitrogén és a foszfor miatt jelenik meg, aminek következtében az algák elszaporodnak. Emiatt a vízi élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez, és elpusztulnak.
A finom részecskék és a talajközeli ózon csökkenti a várható élettartamot. A szennyező anyagok lerakódnak a tüdőben és a légutakban, így okozva asztmát, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A levegőszennyezés egészségügyi-gazdasági hatása is számottevő: az európai egészségügyi ellátás költségeit évente több milliárd euróval növeli.
A szél képes felfrissíteni a levegőt, de egy idő után a felgyülemlett por és korom által kialakul a füstköd, azaz a szmog.
Kétféle típusú szmog alakulhat ki:
A városok levegőminőségét folyamatosan vizsgálják az automata mérőegységek. Ha a mért légszennyezőanyag-koncentráció meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz már veszélyes mértékben megnövekszik a szennyező anyagok mennyisége, akkor szmogriadót rendelnek el. Ez az alábbi intézkedéseket foglalhatja magában:
Magánszemélyként óvakodjunk a levegőszennyező tevékenységek gyakorlásától – és amikor csak tehetjük, válasszunk közlekedési alternatívát: kerékpározzunk, gyalogoljunk, használjuk közösen az autókat, illetve vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket.
