A levegőszennyezés globális méretű probléma: a világ minden országa érintett valamilyen mértékben. De vajon mit jelent pontosan a légszennyezés? Milyen következményei vannak és egyáltalán mit tehetünk ellene? Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a témában.
A levegő az egész élővilág számára elengedhetetlen életfeltétel. A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént, 1% egyéb gázt, illetve vegyületet tartalmaz. Az ettől eltérő vegyületek és értékek a levegő szennyezettségére utalhatnak.
A Levegő Munkacsoport civil szervezet meghatározása szerint az alábbi módon definiálható a légszennyezés.
“A levegőszennyezés (légszennyezés) a légszennyező anyagoknak a – jogszabályban meghatározott – kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása. A gyakorlatban a légszennyezés anyagok vagy energiák levegőbe juttatása oly módon és mértékben, ami veszélyezteti az emberi egészséget. Ártalmas az élőlényekre illetve az ökológiai rendszerekre, az anyagi javakra, valamint csökkenti vagy akadályozza a környezet által nyújtott kikapcsolódási és más, jogszerűen igénybe vehető lehetőségek kihasználását.”
A nagy területre kiterjedő, országhatárokon is túlnyúló levegőszennyezés azt jelenti, hogy a szennyezés nem korlátozható teljes egészében egy állam nemzeti fennhatósága alá tartozó területre. Az emisszió (levegőterhelés) jelenti a káros anyagok levegőbe juttatását.
A levegőszennyezés problémájának súlyosságát jól mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az emberiség 99%-a olyan levegőt szív, mely nem felel meg a szervezet előírásainak. Megfordítva: 100-ból kizárólag 1 ember jut az egészségre ártalmatlan, megfelelő tisztaságú levegőhöz. De vajon honnan ered a légszennyezés és milyen típusai vannak?
Kétféle levegőszennyezést különböztetünk meg a káros anyagok forrása szerint. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, melyek a legfontosabb kibocsátók.
Természetes eredetű levegőszennyezés: Ide sorolhatók a természeti katasztrófák, illetve természetes folyamatok bekövetkezése általi légszennyezés, mint például az erdőtüzek vagy a vulkánkitörések. Bár a tudományos becslések között jelentős az eltérés, a légszennyezés körülbelül 30%-a származik természetes forrásokból.
Ember okozta levegőszennyezés: Ide soroljuk az ipari, mezőgazdasági és a közlekedési eredetű levegőszennyezést. A tudományos becslések szerint a légszennyezés hozzávetőlegesen 70%-a antropogén, vagyis emberi forrásból származik.
Az ipari légszennyezés – amelynek okai között a legszámottevőbb az energiatermelés és az agrár szektor – a következő szennyezőket bocsáthatja ki:
szén-monoxid,
nitrogén-oxidok,
kén-dioxid,
valamint szilárd anyag, amely toxikus fémeket is tartalmazhat.
A levegőszennyezés többféle módon károsítja az egészségünket és a környezetet is, amelyben élünk. Lássuk melyek a légszennyezés következményei az ökorendszerekre és egészünkre!
A közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás leginkább a városokban jellemző. A gépjárművekből származó kipufogógázok rengeteg szennyező anyagot bocsátanak a levegőbe (többek között szén-monoxidot, ólmot), ami miatt jelentősen megnőtt a levegő nitrogén-dioxid és szénhidrogén-tartalma. Az imént felsorolt vegyületek napfény hatására szmogot és talajközeli ózont idéznek elő, amely asztmát okozhat, de az élővilágot is pusztítja: károsítja az erdőket, lassítja a növények növekedését.
A savas esőkért a levegőbe kerülő kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, illetve egyéb anyagok felelnek, amelyek savasodást idéznek elő. Ezek pedig nagymértékben szennyezik a természetet, a zöld és vízi területeket.
Az eutrofizáció (elalgásodás) többek között a nitrogén és a foszfor miatt jelenik meg, aminek következtében az algák elszaporodnak. Emiatt a vízi élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez és elpusztulnak.
A finom részecskék és a talajközeli ózon csökkenti a várható élettartamot. A szennyező anyagok lerakódnak a tüdőben és a légutakban, így okozva asztmát, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A levegőszennyezés egészségügyi-gazdasági hatása is számottevő: az európai egészségügyi ellátás költségeit évente több milliárd euróval növeli.
Az Oxford Egyetem által kurált Our World in Data oldal adatok szerint a légszennyezés jelentette a második legtöbb halált követelő kockázati tényezőt 2021-ben, megelőzve a dohányzást, az alkoholfogyasztást és az elhízást.
Forrás: ourworldindata.org
Az adatok alapján általánosan kijelenthető, hogy a gazdaságilag kevésbé fejlett országokat nagyobb mértékben sújtja a légszennyezés miatti elhalálozás. Az alábbi ábrán a légszennyezés miatt lakosságarányos halálozások száma látható.
Forrás: ourworldindata.org
Hasonlóan lesújtó eredményekre jutott az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egy 2023-ban publikált tanulmány alapján:
“A rossz levegőminőség – különösen a városi területeken – továbbra is hatással van az európai uniós polgárok egészségére. Az EEA legutóbbi becslései szerint 2020-ban legalább 238 ezer ember halt meg idő előtt az EU-ban (...).”
Bár a légszennyezés tagadhatatlanul a legsúlyosabb közegészségügyi problémák egyike, szerencsére az egy főre eső globális halálesetek száma csökkenő trendet mutat az 1990-2021 időszakra vetítve. Ez jelentős részben a szigorúbb nemzetközi szabályozásnak és a közlekedéstechnológiai fejlődésének köszönhető.
Forrás: ourworldindata.org
A légszennyezés hozzávetőlegesen 30%-ban természeti, míg 70%-ban emberi forrásokból származik. A leggyakoribb természeti források az erdőtüzek, növények korhadása és a vulkánok. Míg a legjelentősebb emberi források közé sorolható a fosszilis üzemanyagok tüzelése, az energiatermelés, a hulladékgazdálkodás és az agrárszektor.
A szmog légszennyezés következtében kialakuló füstköd, amely az angol smoke és fog szavakból származik. Elsősorban sűrűn lakott, magas forgalommal és ipari tevékenységgel rendelkező területeket érint.
Kétféle típusú szmog alakulhat ki:
Az oxidáló (Los Angeles-típusú) szmog: A Los Angeles-típusú szmogot leginkább a nagyforgalmú, napfényes, száraz városokban fedezhetjük fel, ahol gyenge a légmozgás, különösen, ha egy katlanban helyezkedik el, ahol a levegő képes megrekedni. Erőteljesen irritálja a nyálkahártyát.
A redukáló (London-típusú) szmog: A London-típusú szmog leginkább a magas légnyomású és páratartalmú városokban fordul elő, ahol jellemzően szélcsend uralkodik. A körülmények leginkább télen (fagypont körüli hőmérsékleten) kedveznek a füstködnek, ezért borús időjárásban is kialakul. Következménye az asztma, illetve a tüdőödéma.
Az ipari légszennyezés jelentős mértékben felel az emberi károsanyag kibocsátásért. Bár bojkottálhatjuk azokat a cégeket és termékeket, melyek jelentős károsanyag kibocsátást generálnak, ez nem feltétlen elegendő. A rendszerszintű változásához szigorúbb szabályozás szükséges. Jó példa erre, hogyan sikerült megakadályozni, sőt visszafordítani az ózonréteg pusztulását nemzetközi összefogással. A hűtőberendezésekben és szórópalackokban használt CFC-gázok nemzetközi betiltásával rövid időn belül sikerült drasztikusan csökkenteni az ózonrétegen található lyukat.
Amennyiben szeretnénk valós idejű tájékoztatást kapni a levegő minőségéről, akkor használjuk az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat ingyenesen elérhető weboldalát. Az oldalon az országos légszennyezés térkép mellett, részletes kereséseket végezhetünk térség, mérőállomás, időszak és akár károsanyag szerint is.
A városok levegőminőségét folyamatosan vizsgálják az automata mérőegységek. Ha a mért légszennyezőanyag-koncentráció meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz már veszélyes mértékben megnövekszik a szennyező anyagok mennyisége, akkor szmogriadót rendelnek el. Ez az alábbi intézkedéseket foglalhatja magában:
A gépjárműforgalom korlátozása: a leginkább környezetszennyező gépjárművek használatát megtiltják bizonyos időszakokban.
Az ipari kibocsátók korlátozása: a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi a vállalatok szennyezőanyag kibocsátását, aminek túllépése esetén megtilthatja az üzemelést.
Ahogy a korábban bemutattuk, a légszennyezés körülbelül 70%-a antropogén forrásból származik, így a levegő minőségére jelentős hatásunk van. Fontos azonban megjegyezni, hogy az üzleti és ipari károsanyag kibocsátásra – amely az emisszió java részéért felel – kizárólag közvetett hatással lehetünk.
Magánszemélyként óvakodjunk a levegőszennyező tevékenységek gyakorlásától – és amikor csak tehetjük, válasszunk közlekedési alternatívát: kerékpározzunk, gyalogoljunk, használjuk közösen az autókat, illetve vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket.
A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.
A levegőszennyezés a környezetszennyezés egyik típusa, ami a teljes élővilágra káros hatással van.
A levegőszennyezésért leginkább az ipar, a lakossági fűtés, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás felel.
Az Európai Unió szigorú normákat határoz meg a levegőszennyezésre az alábbi anyagok vonatkozásában: szilárd részecskék, talajközeli ózon, illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ammónia, nehézfémek, benzol.
