A környezetszennyezés korunk egyik legégetőbb problémája, amely jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A szennyezésnek több formája is létezik, hiszen a kéményekből, gyárakból és erőművekből kibocsátott károsanyag főleg a levegőt szennyezi, de az erdőinket, a talajt, a tavainkat, folyóinkat, tengereinket és óceánjainkat is oda nem illő anyagokkal károsítjuk, ezáltal visszafordíthatatlan pusztulást okozva az élővilágban és a természetes ökoszisztémában.
Az ökológiai lábnyom csökkentése és a környezetszennyezés megakadályozása mindannyiunk kötelessége – szerencsére ma már egyre több kezdeményezés indul e célból. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be, illetve megvizsgáljuk a környezetszennyezés fő területeit és azok hatásait is.
Bolygónk szennyezését három nagy kategóriába sorolhatjuk:
A három leggyakoribb fajta nem más, mint a talaj, a levegő és a víz szennyezése.
A talajszennyezés legfőbb forrása a háztartási hulladék. A szemét a szeméttelepekre jut, de ott egyre nagyobb mértékben halmozódik fel, így előbb-utóbb valamilyen módon visszajut a természetbe.
Ennek leggyakoribb módja, mikor a veszélyes hulladék — legyen szó akár a növényvédő- és rovarirtó szerekről, a műtrágyáról vagy az olyan jogszabályokban is kiemelt szemétről, mint az elem- és akkumulátor-hulladék — szivárogni kezd, és beivódik a talajba.
Minden tevékenység légszennyezésnek számít, ami által olyan káros anyagok és energiák kerülnek a levegőbe, amelyek veszélyeztetik az élővilág egészségét, illetve akadályozzák a környezetben történő kikapcsolódás és egyéb jogszerűen igénybe vehető lehetőségek kihasználását.
Két fajtája létezik:
Míg előbbi a Föld természetes folyamatait foglalja magában, mint például a vulkánkitöréseket, addig utóbbiért főleg az emberek és a modern civilizáció sajátosságai a felelősek, mint például az állattartás – gondoljunk csak a szarvasmarhák metángáz-kibocsátására.
Természetes vizeink szennyezéséért főleg a trágyázás és a szennyvíz a felelős. Amikor ezek az anyagok nagy mennyiségben jutnak a tavakba, folyókba, tengerekbe és óceánokba, akkor azt elsősorban a vízi élővilág szenvedi meg, ami közvetett módon természetesen visszahat az emberiségre is, például tápanyag-feldúsulás útján.
Manapság a mikroműanyagok is rendkívül nagy problémát okoznak, hiszen a halak rengeteg olyan anyagot, részecskét nyelnek le, amelyek előbb-utóbb visszajutnak az emberi szervezetbe.
Sajnos több káros folyamat is végbemegy azáltal, hogy beleavatkozunk a természet alapvető működésébe. A környezetszennyezés különböző megbetegedéseket okoz az élőlényekben, így az emberekben is attól függően, hogy az előbb felsorolt három kategóriából melyiket vizsgáljuk.
A légszennyezés főleg légúti panaszokat és megbetegedéseket okoz, például asztmát. Vízszennyezésnél leginkább a nehézfémek és a műanyag magas koncentrációja az, ami komoly károkat okoz az emberi szervezetben. A talajszennyezésnél pedig az emberi sejtekben történik a roncsolódás, hiszen a különböző mesterséges anyagokat közvetlenül is elfogyasztjuk a földből termő élelmiszerekkel.
A megbetegedések mellett — ahogy korábban is említettük — globális méretű problémákat is előidézünk, mint például az ózonlyuk növekedése, a globális felmelegedés vagy éppen az élővilág természetes élőhelyének pusztulása.
Ahhoz, hogy ezeket a káros folyamatokat megakadályozzuk és visszafordítsuk, globális méretű összefogásra van szükség. Ma már egyre több olyan társadalmi szerveződés jön létre, ami azt a célt tűzte ki, hogy élhetőbbé, természetesebbé és tisztábbá teszi a környezetünket, legyen szó például a minimalizmusról vagy a zero waste mozgalomról.
Emellett érdemes lehet a tanároknak, szülőknek is olyan előadásokat és beszélgetéseket tartani, amik nagyon egyszerűen és hatásosan magyarázzák el a környezetszennyezést a fiatal generációnak. Így a későbbi generációk már sokkal tudatosabban, környezetbarátabb gondolkodásmóddal fognak felnőni, ezáltal nagyobb hangsúlyt fektetve Földünk megóvására.
A környezetszennyezés a 21. század egyik legnagyobb problémája. Az emberiség által leginkább a földterületek, a víz és a levegő vannak kitéve a szennyezésnek, de sokan nem tudják, hogy maga a Föld is nagymértékben szennyezi többek között például a levegőt.
A bolygó a saját maga által felszabadított káros anyagokat — például a szén-dioxidot — önmagában még képes lenne kezelni, ám azzal, hogy a károsanyag-kibocsátáshoz az emberiség is hozzájárul, a környezetszennyezés mértéke túl naggyá válik.
Ahhoz, hogy ez megváltozzon, változásra van szükség. Szerencsére ma már rengeteg olyan mozgalom jött létre, amely aktívan tesz azért, hogy a károsodás csökkenjen vagy visszaforduljon, mint például a zero waste mozgalom vagy a minimalizmus. Az első lépés azonban az informálódás, ehhez pedig talán nincs is jobb hely, mint a fYOUture rovatunk!
