Bolygónk és a rajta található élővilág veszélyben van, a fenyegető tényezőt pedig úgy nevezik, hogy globális felmelegedés. A problémát elsősorban a környezetszennyezés és az üvegházhatású gázok légkörbe jutása okozza, ezért a megoldást is ezeken a területeken érdemes keresnünk.
Ahhoz, hogy a káros folyamatokat kezelni tudjuk, két dologra van szükség:
Káros anyagnak számít gyakorlatilag minden, ami nem természetes, nem vagy csak rendkívül lassan bomlik le, és hozzájárul az élővilág mérgezéséhez vagy a természeti erőforrások szennyezéséhez. Ilyenek többek között például a műanyagok, a vegyi anyagok és a légszennyező gázok is.
Az első feladatunkról — a szennyezés megakadályozásáról és annak módjairól — már írtunk korábban. Most következzen az emberiségre váró második nagy feladat, a káros anyagok eltüntetése, és annak egyik legjobb módszere: a faültetés.
Az éghajlatváltozás egyik fő kiváltó oka nem más, mint az olyan üvegházhatású gázok, mint a szén-dioxid. Sajnos nincs emberi élet káros gázok nélkül, gondoljunk csak a légzésre: minden egyes levegőkifújásnál szén-dioxidot távolítunk el a testünkből, amit ezáltal a légkörbe juttatunk.
Azzal mindenki egyetért, hogy nem emiatt alakult ki a globális felmelegedés, hiszen nem csak az ember bocsát ki szén-dioxidot, hanem szinte minden egyes élőlény — sőt, még maga a Föld is. Ez azonban még nem okozna problémát, hiszen a bolygó ökoszisztémája képes lenne megbirkózni a természetes élővilág és a saját maga által kibocsátott szén-dioxid mennyiséggel. A gondot az emberi ipari termelés okozta, hiszen ez már olyan nagy szén-dioxid kibocsátással jár, hogy a légtisztító élőlények és a természetes szén-dioxid elnyelők nem képesek kezelni.
Ráadásul még ha képesek is lennének rá, az emberiség igen komoly erőket mozgat meg annak érdekében, hogy csökkentse a természetes szén-dioxid elnyelők mennyiségét és hatékonyságát — gondoljunk csak például a nagyüzemi fakivágásokra. A helyzet tehát nem fest fényesen, de szerencsére még kezelhető — ehhez azonban tudatos, előrelátó gondolkodásra és azonnali cselekvésre van szükség.
Az egyik legjobb módszer a faültetés.
A fák, ha csak kis méretekben, lokális szinten szemléljük őket, igen fontos feladatot látnak el (amellett, hogy megkötik a szén-dioxidot): árnyékot adnak. Ezzel lényegében nem engedik, hogy a burkolatok és házfalak felmelegedjenek, ezáltal a városokban alacsonyabban tartják a hőmérséklet, aminek következtében a lakosok jóval kevesebb ideig működtetik a légkondícionáló berendezéseket. Ez így végül az energiafelhasználás csökkenéséhez vezet.
Igazán nagy hatást azonban csak globális szinten várhatunk a faültetéstől, például vállalati, nonprofit vagy állami szintű újraerdősítéssel. A fák ültetése igen jó fegyver lehet a klímaváltozással szemben, ha nagy mennyiségben történik — de vajon miként érdemes ezt kivitelezni a gyakorlatban?
Ahhoz, hogy faültetésbe kezdjünk, mindenekelőtt ismernünk kell az adott facsemeték fajtáját. Minden fa más mérettel, gyökérzettel és lombkoronával rendelkezik, amelyet csak úgy tudunk sok évre előre meghatározni, ha tisztában vagyunk a fa fajtájával.
A kisebbre növő fákat (például sárgabarack) elég lehet 3-4 méter távolságra ültetni, a nagyobbakat (ilyen lehet a dió) azonban minimum 5 méteres távolságban érdemes ültetni egymástól. Léteznek olyan fafajták is, mint például a fűzfa, amelyeknek nem is a lombkoronája, hanem a gyökérzete fog igazán nagyra nőni. Ezzel minden esetben számolnunk kell, hiszen ha a közelben pincehelyiségek, járdák, utak, közművek vagy vízelvezető csatornák vannak, akkor számíthatunk rá, hogy előbb-utóbb a fa gyökérzete kárt fog okozni.
Ebből kifolyólag, ha közterületen történik a fásítás, mindig, minden esetben be kell tartanunk a jogszabályokat. Bár nemes tevékenységről van szó, mindig az adott önkormányzat rendeli el a faültetésre vonatkozó szabályozásokat.
A céges faültetés megszervezése tehát az önkormányzatnál kell, hogy kezdődjön. Ha nincs szükségünk engedélyekre, mert otthon vagy magán/céges területen történik a faültetés, igen fontos tudni, hogy néhány fafajta ültetése több kárt okozhat, mint hasznot. Ilyenek például az invazív fajok, mint az akác, a bodza vagy a juhar, amelyek képesek teljesen átformálni a környezetet, kiirtásuk pedig nagyon sok időt, energiát is pénzt igényelhet.
A fák között allergének is vannak, amelyeket azért nem érdemes ültetni, mert légúti megbetegedéseket okozhatnak a termésükre vagy virágukra allergiás emberek, munkavállalók között. Ilyen fafajta például a nyírfa, a tiszafa vagy a nyárfa.
Létezik egy harmadik kategória is, amelynek az ültetése csak az erre kijelölt helyeken javasolt, ugyanis jellemző rájuk, hogy teljesen elnyomják a környezetüket. A diófa levelei például képesek kipusztítani a gyepet, a fenyő tüskés levelei pedig savassá tehetik a földet.
De akkor milyen fát ültessünk? A legjobb szén-dioxid semlegesítő fák azok, amelyekkel minden nap találkozunk a városokban:
Céges faültetés esetén érdemes lehet felkérni egy szakértőt, aki tisztában van a légtisztító fák fajtáival, az ültetés szabályaival — és akár még az önkormányzati engedélyt is meg tudja igényelni a közös faültetéshez.
A faültetés kétségtelenül az egyik legjobb módja annak, hogy megakadályozzuk — vagy legalábbis lelassítsuk — bolygónk felmelegedését.
A fák ültetése hozzájárul a levegő minőségének javításához, a szén-dioxid megkötéséhez és ezáltal a globális felmelegedés visszaszorításához.
A facsemeték ültetése egyéni szinten is megvalósítható, de a cégek, vállalatok és nonprofitok is rengeteget tudnak tenni annak érdekében, hogy Földünk egy szebb, természetesebb és egészségesebb hellyé váljon. Ennek egyik bizonyítéka, hogy ma már több olyan kezdeményezés is létezik, amely a bolygó élhetőbbé alakítását tűzte ki céljául — ezekről a MET fYOUture rovatában értekezünk részletesebben.
