Mi az európai zöld megállapodás, mit érdemes tudni róla, és hogyan hat a cégek működésére, az iparra, illetve a mindennapi életre?
Összefoglalónkban ismertetjük, hogy mi áll az európai Green Deal dokumentumban, amelynek célja, hogy az EU-tagállamokat környezetbaráttá tegye. Bemutatjuk a benne foglalt célok és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket: íme minden, amit a Green Deal-ről tudni érdemes.
A Green Deal egy mindössze 24 oldalas dokumentum, amely a közhiedelemmel ellentétben nem egy útmutató arról, hogyan váljunk hulladékmentes társadalommá – sokkal inkább a dekarbonizáció fenntartásáról szól.
A célja az Európai Unió gazdaságának átalakítása a fenntartható jövő érdekében, valamint az, hogy az EU globális vezető szerepet töltsön be a környezetvédelem terén, követendő példát mutatva elsősorban a fejlődő országoknak.
A globális felmelegedés már itt van: az erdőtüzek, a forró nyarak, a váratlan viharok, az áradások és a sarkvidéki jég olvadása elég figyelmeztetést adnak ahhoz, hogy felismerjük, tennünk kell valamit.
A Green Deal csak az első lépés: a jelenlegi megállapodás 2050-ig érvényes, és a benne foglalt megoldások még nem biztosítanak fenntartható jövőt, mégis optimista kezdetet jelentenek a további intézkedésekhez. Nemcsak azért kell cselekednünk, hogy a bolygónk élhető legyen a későbbi nemzedékek számára is, hanem azért is, mert a fosszilis tüzelőanyagok végesek, ezért megújuló energiaforrásokra és technológiai fejlődésre van szükségünk.
Először is beszéljenek a számok: a cél, hogy 2030-ra 50-55 százalékkal csökkentsük a szén-dioxid kibocsátást, és 2050-re elérjük a karbonsemlegességet. Mindez sok ágazatot érint. De vajon melyek az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó legfontosabb változások?
E célok elérése nagymértékben befolyásolja majd az életünket. Bár mindez némi áldozatot kíván, végül egészségesebb környezetben élhetünk. Meg tudjuk tisztítani a levegőt és a tengereket, elkerülve ezzel:
Mindezek mellett eltörpül, de ha most nem cselekszünk, az élelmiszerárak tovább emelkednek, ami a klímaváltozáshoz lesz köthető.
Az Európai Bizottság szerint a szükséges intézkedések mintegy 1000 milliárd euróba kerülhetnek. Ez az összeg magában foglalja a technológiai forradalmat és a régiók támogatását.
Csak hogy egyetlen példát említsünk: az EU-ban 128 szénbánya működik, amelyek több mint 200 ezer embert foglalkoztatnak. Az európai zöld megállapodás miatt a legtöbb szénbányát be kell zárni. A megoldás tehát, hogy ennyi munkalehetőség teremtése megvalósuljon Európában.
A főbb intézkedéseket három tervben foglalták össze:
Ennek a cselekvési tervnek az a célja, hogy a gazdasági ciklusok elég hosszú ideig fenntartsák a munkahelyek létrehozását és megtartását. Egy fenntartható gazdaság, amely újrahasznosítási láncokkal rendelkezik (élelmiszer, elemek, csomagolóanyagok, műanyagok stb.), hosszú időre munkát adhat az embereknek, és ezáltal nemcsak egészségesebbé, hanem boldogabbá is teszi őket.
A probléma, hogy az emberek ma nem érzik magukat biztonságban a munkahelyükön. Változások jönnek, és ez sajnos sok embernél azzal jár, hogy elveszítik a munkájukat.
Az élelmiszeripar jelenleg nem elég fenntartható. Az élelmiszerek szállítása, csomagolása és előállítása sok energiát fogyaszt, és növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását. A húsipar túl sok vizet fogyaszt.
Változásra van tehát szükség a mezőgazdaságban. Új megközelítéssel kell halászni és gazdálkodni, de az embereknek is alkalmazkodniuk kell a helyzethez. Hollandiában például a „húsmentes hétfő” trenddé vált, de Kelet-Közép-Európában szinte elképzelhetetlen, hogy a hús hiányozzon az asztalról.
Összegezve:
Vissza kell állítanunk a természet biológiai sokféleségét. Ez olyan intézkedéseket foglal magában, mint:
Valószínűleg ez a Green Deal legfontosabb része. Az elmúlt negyven évben a vadon élő fajok 60 százaléka eltűnt, további egymillió fajt a kihalás veszélye fenyeget.
Mi, emberek, minden idők legnagyobb kihívása előtt állunk: harcolunk az idő és a természet ellen. Együtt kell cselekednünk.
Az európai zöld megállapodással arra neveljük a fiatalabb generációt, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljen. Emellett pedig példát mutatunk azoknak az országoknak, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek: itt az ideje a változásnak.
További hasonló cikkeinket a fYOUture rovatban publikáljuk.