Miért olyan előnyös a földgáz felhasználása más fosszilis energiaforrásokhoz képest, mi az a palagáz, hogyan képződik, hogyan történik a kitermelése, és melyek a palagáz előnyei/hátrányai?
A palagáz olyan földgáz, amely mind keletkezésében, mind kitermelésében nagyban különbözik a hagyományos értelemben vett földgáztól.
A földgáz az egyik legtisztább fosszilis tüzelőanyag, ezért nagyon fontos szerepet játszik nem csak a népesség energiaellátásának biztosításában, hanem a környezetünk megóvásában is. Emellett a szállítása is egyszerű, hiszen többféle halmazállapotban is eljuttatható a fogyasztókhoz, legyen szó például CNG-ről vagy cseppfolyósított földgázról.
Ár/érték arányban is a legjobb fűtési megoldásnak számít mindaddig, amíg az alternatív energiaforrások telepítési költsége ilyen magas.
A palagázt angolul “shale gas”-nak nevezzük.
Míg a hagyományos értelemben vett földgáz keletkezése úgy történik, hogy a kőzetrepedéseken keresztül nagy kiterjedésű mezőkbe áramlik, addig a palagáz a kőzetrepedések apró, mikroszkopikus repedéseiben reked meg. A nevét is innen kapta, hiszen ezt a geológiai réteget palarétegnek nevezzük.
A palaréteg azonban nem vízáteresztő, ez pedig jelentősen megnehezíti a nem hagyományos földgáz kitermelését. Ebből következik, hogy a palagáz kitermelése nagyban különbözik attól, ahogyan a hatalmas kőolaj- és földgázmezőkben található energiaforrásokat kinyerik a földfelszín alól.
Az alacsony áteresztőképességű geológiai rétegek alatt található földgáz kitermelése fúrással történik. Az ilyen nagyméretű mezőkben a földgáz mellett általában kőolaj is található.
A palagáz azonban nem gyűlik össze egy helyen, hanem a palarétegek apró, mikroszkopikus méretű üregeiben, csatornáiban és hajszálereiben reked meg. A pala ugyanis üledékes kőzet, amely könnyen morzsolódik, emiatt pedig nem vízáteresztő.
A földgázhoz használt fúrási technológia tehát nem alkalmazható – bár a palagázhoz használt kitermelési módszer is fúrással kezdődik. A palagáz kitermelése úgynevezett rétegrepesztési vagy hidraulikus repesztési módszerrel történik, amely során a kezdeti fúrást követően nagy mennyiségű vizet szivattyúznak a gáztartó réteg belsejébe. A víz homokot, illetve más vegyi anyagokat is tartalmaz.
A zárt mikropórusok a víz, homok és vegyi elemek hatására megnyílnak, a számuk és térfogatuk pedig megnő, szabad utat engedve a palagáznak. Ez a módszer az, ami lehetővé tette a palagáz kitermelését – ugyanakkor ez az, ami a legnagyobb hátrányát is jelenti.
A palagáz kitermelése csupán a 90-es években vált elérhetővé az új módszernek köszönhetően. Az USA-nak volt rá a legnagyobb szüksége, hiszen az Egyesült Államok a világ legnagyobb földgázfogyasztója, és nem rendelkezik nagy földgázmezőkkel. Nem csoda tehát, hogy az új eljárást egy texasi mérnök, George P. Mitchell dolgozta ki, amely természetesen az USA piacára volt a legnagyobb hatással.
A rétegrepesztés legnagyobb előnye tehát az, hogy a zárt pórusokból, repedésekből sikeresen, nagy hatékonysággal nyeri ki a palagázt. Ehhez azonban olyan vegyi anyagokat használnak, amelyek szennyezik a Föld belső, felszín alatti rétegeit, és megnövelik a nehézfémek jelenlétét a szerves anyagokban. Így tehát a különböző mérgező, vegyi anyagok közvetve az ivóvízbe, terményekbe is vissza tudnak jutni a gépek gyors amortizációja miatt.
Emellett a légszennyezéshez is hozzájárul, hiszen a repesztés folyamata nagy mennyiségű benzolt juttat a levegőbe. A kőzetlemezek repesztése szeizmikus aktivitást is kiválthat, ami kisebb esetben földrezgéseket, extrém esetben földrengést okozhat.
A palagáz kitermelése tehát környezetszennyezőbb megoldás, mint a hagyományos földgáz kinyerése.
Nemrégiben felfedezték, hogy Magyarországon is hatalmas palagázlelőhely található, amely a “makói földgázvagyon” névre hallgat. Ám a magyar nem-hagyományos földgázkészlet 6-7000 méter mélyen található, míg az USA-ban kifejlesztett eszközök csupán 1500 méteres mélységből képesek kinyerni a palagázt.
A palagáz a földgáz egy fajtája, amely nem gyűlik össze nagy mezőkben, hanem a palaréteg hajszálrepedéseiben, zárt pórusaiban reked meg. Éppen ezért jóval bonyolultabb a kitermelése, amelyet csak a 90-es években kezdtek meg.
Nagy előnye, hogy az elégetése kevésbé szennyezi a környezetet, mint más fosszilis energiaforrások, és új, eddig nem használt energiaforrást jelent. A kitermeléséhez használt különböző vegyi anyagok azonban szennyezik a földréteget és a levegőt, közvetve pedig akár az ivóvizeket és a terményeket is.
Nemrég felfedezték, hogy Magyarországon található a világ egyik legnagyobb nem-hagyományos földgáz készlete, amely 6-7000 méteren fekszik – de a jelenlegi rétegrepesztési megoldások csupán egy-két kilométeres mélységig használhatók.
