Az újonnan épülő ingatlanoknak nemsokára nagyon komoly környezetvédelmi feltételrendszernek kell majd megfelelniük, ami hatással lesz:
Az új szabályozás miatt a hatóságok csak a közel nulla energiaigényű épületeknek fognak használatbavételi engedélyt adni. A kezdeményezés célja nem más, mint a karbonsemlegesség elérése, ezáltal a globális felmelegedés megakadályozása – ám az építésügyi előírás jó néhány kérdést vet fel.
Akkor nevezzük közel nulla energiaigényűnek az újonnan épült ingatlant, ha az energetikai besorolása legalább “BB” kategóriájú vagy ennél jobb. A besorolást a használatbavételi engedély előtt, az energetikai tanúsítvány megszerzésekor kapja meg az ingatlan.
Ez a besorolási rendszer 2016-tól van érvényben – a régi minősítések pedig díjmentesen aktualizálhatók az Országos Építésügyi Nyilvántartás oldalán.
Az alábbi energetikai kategóriák léteznek:
A BB besorolás jelenti tehát azt a minimum szintet, amit minden újonnan épült ingatlannak el kell érnie.
A „közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő” besorolás azt jelenti, hogy az energetikai tanúsítást végző szakemberek által kiszámolt energiafogyasztási érték maximum 100 KWh/m²a lehet vagy ettől alacsonyabb. A CC besorolás tehát 100-tól kezdődik, míg az AA 81-től.
Fontos azonban, hogy a BB besorolás csak úgy érhető el, ha az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló energiaforrások adják.
Az alábbi erőforrások tartoznak ide:
Ha tehát az újonnan épült ingatlan egyik felsorolt energiaforrást sem használja, nem kaphatja meg a „közel nulla energiaigényű épület” besorolást – hiába felel meg minden más energetikai mutatója a BB besorolásnak.
Mi történik, ha a lakóépület nem éri el a követelmények szintjét?
Ha az épület nem éri el a BB besorolást, nem kaphat használatbavételi engedélyt. Ez azért problémás, mert a 300 négyzetmétert nem meghaladó ingatlanokra csupán bejelentési kötelezettség van érvényben – az energiaosztály meghatározása csak a folyamat végén, az építés befejeztével válik időszerűvé.
Éppen ezért bármely ingatlan, amely nem számít közel nulla energiaigényű épületnek, nem költözhető be és nem vehető használatba, a konkrét besorolást viszont csak az építési munkálatok végén tudják meghatározni a szakemberek.
Szerencsére a megfelelően kivitelezett, szabályokat betartó építkezéseken már a folyamat elején ki fog derülni, ha az építmény nem tudja elérni a BB besorolást, hiszen mind a bejelentéshez, mind pedig az építési tervhez mellékelni kell az előre elvégzett energetikai számítást.
Az egyes műszaki feltételeket a 7/2006 TNM rendelet írja elő, és alapvetően három olyan kategóriát különböztet meg, amelyekre a feltételek vonatkoznak:
Ezek a feltételek nem befolyásolják, hogy milyen anyagból kell készülnie az ingatlannak, vagy hogy milyen vastagságú, minőségű alapanyagokból kell állniuk a falaknak, a szerkezetnek – csupán a paramétereket határozzák meg, amelyeket az épületnek el kell érnie. Az tehát teljes mértékben az építtető, illetve a tulajdonos feladata, hogy kiválassza az építési elemeket és anyagokat, amelyekkel el kívánja érni a célértékeket.
Jó hír azonban, hogy a szigorítás még nem lépett életbe, hiszen több évnyi halasztás után – jelen állás szerint – 2022. június 30-án történik meg a törvény hatálybalépése.
Nagyon fontos azonban, hogy ez a dátum a használatbavételi engedélyek kiadására vonatkozik, tehát lényeges, hogy az esetlegesen kialakuló csúszásokkal és a szakemberek lefoglalásával is számoljunk, és még ezekkel együtt is beleférjünk a határidőbe.
Hamarosan az új ingatlanok kötelező feltételévé válik, hogy „közel nulla energiaigényű épület” besorolást szerezzenek, ami gyakorlatilag a BB energetikai besorolást jelenti (maximum 100 KWh/m²a). Ha az ingatlan nem éri el ezt a szintet, nem vehető használatba, hiszen az energetikai tanúsítványtól függ a használatbavételi engedély is.
Fontos még, hogy az energiafelhasználás legalább 25 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon. A megújuló energiaforrásokról részletesebb megismeréséhez a MET fYOUture rovatát ajánljuk!