A földgázból nyerhető hőenergia által határozható meg a földgáz használati értéke. Ezt a földgáz fűtőértéke és több más paraméter együttese adja meg. Nézzük meg, miért érdemes tudatában lennünk annak, hogy mit jelent a fűtőérték.
A földgáz felhasználása összetett folyamat, a fűtőértékkel kapcsolatban is gyakran hallani téves állításokat. Érdemes tehát tisztáznunk, hogy mit kell tudni a földgáz fűtőértékéről.
A két leggyakoribb tévhit, hogy a fűtőérték megváltozása miatt lesz magasabb a gázszámla vagy éppen eltérő a gázláng színe, esetleg a szaga. Ezek valóban tévhitek, és nincs közük a földgáz fűtőértékéhez. A földgáz ára sok egyéb tényező függvénye.
A fűtőérték fogalma azt írja le, hogy egy adott mennyiségű (pl. 1 m³) földgáz tökéletes égése során mennyi hőenergia szabadul fel. Ez a hőmennyiség jellemzi a gáz "hasznosíthatóságát", tehát azt, hogy adott térfogatból mennyi fűtési vagy használati energiát nyerhetünk ki. Mértékegysége: megajoule per köbméter (MJ/m³).
Magyarországon ez az érték átlagosan 34-34,2 MJ/m³ között változik, tehát egy köbméter földgáz tökéletes elégetése hozzávetőleg 34-34,2 MJ energiát nyújt. A fűtőértékre vonatkozó szabvány a fogyasztási helyre vonatkozó átlagos fűtőértéktől plusz-mínusz 5%-os eltérést engedélyez – vagyis a fűtőérték a legtöbb felhasználási helyen cca. 32,3 és 35,91 MJ/m³ között mozoghat.
A földgáz minőségi kritériumait és paramétereit jogszabály írja elő, és a szállítórendszerbe kizárólag ezen paramétereknek megfelelő minőségű földgázt lehet betáplálni. Ezt a szabályt minden érintett köteles betartani. Minden betáplálási ponton gázkromatográfok mérik az összetételt, és ennek alapján számítják a fűtőértéket is.
A földgáz szénhidrogén alapú gázok keveréke. A fűtőértéket azért szükséges mérni, hogy a különböző összetételű és hőértékű földgázok hasznosítható energiatartalmát össze tudjuk hasonlítani. A jelenleg hatályos jogszabályok és iparági szokványok értelmében, a földgáz árának meghatározása annak minőségének megfelelően történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem a köbméterben mért földgázmennyiségnek határozzák meg az egységárát, hanem annak hasznosítható energiatartalmát kell megfizetnünk MJ vagy kWh alapon.
Az alábbi képlet segít megérteni, hogyan működik az elszámolás:
Felhasznált m³ × fűtőérték (MJ/m³) = energia MJ-ban
Ha 100 m³ gázt használ el, és annak fűtőértéke 34 MJ/m³:
→ 100 × 34 = 3400 MJ
Ezt kWh-ra átszámítva:
→ 3400 ÷ 3,6 ≈ 944,4 kWh
A földgáz ára tehát nem (csak) a térfogattól függ, hanem a földgáz minőségétől, így például a fűtőértékétől is: 1 m3 gáz ára = gáz térfogata (köbméterben, tehát m3) x gáz fűtőértéke (megajoule/köbméter, tehát MJ/m3) x energia egységára (ár/megajoule, tehát Ft/MJ). Végül ehhez hozzá kell adni adott esetben egyéb adó és adójellegű tételeket, valamint a 27% ÁFA-t is.
Hazánkban a gáz fűtőértéke településenként is eltérő lehet, mivel a különböző gázmezőkből vagy importforrásokból származó földgáz összetétele változó. Az elosztók ezért napi szinten számított, településre jellemző átlagos fűtőértéket használnak a számlázás alapjául. Az MVM, E.ON vagy FGSZ rendszerében akár interaktív térképeken is lekérdezhető az adott település jellemző fűtőértéke.
A magyarországi átlag szerint 1 m³ gáz = 34 MJ, ami hozzávetőlegesen 9,4 kWh-nak felel meg. Ez az érték azonban módosulhat – például Dél-Magyarországon, ahol alacsonyabb fűtőértékű 2S gáz érkezik a rendszerbe, így a fajlagos energiatartalom is kevesebb lehet.
A háztartási gázfogyasztási jelleggörbe az éves felhasználás időbeli eloszlását mutatja. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy:
A következőkben felsorolunk néhány magyarázatot arra a kérdésre, miért tűnhet úgy, hogy csökkent a földgáz fűtőértéke:
A földgázelosztónak (amely az elosztórendszerbe betáplált gáz végfelhasználókhoz történő szállítását végzi), illetve gázszolgáltatónak nincs lehetősége, sem szándéka megváltoztatni a gáz összetételét. Mégis, ha a m3-ben mért magasabb földgázfogyasztásból úgy érezzük, hogy romlott a gáz fűtőértéke, megnyugtató az a tény, hogy a felhasználó nem a m3-ben elfogyasztott gázmennyiség, hanem a földgáz MJ-ban vagy kWh-ban mért hasznosítható energiatartalma után fizet a szolgáltatóknak.
Annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok az iparági szereplők számára 2016 óta előírják – a korábban a fűtőértékkel kalkulált MJ alapú elszámolással szemben – az égéshő alapján meghatározott kWh alapú elszámolást, sok szereplő, így az Egyetemes Szolgáltató is még mindig MJ alapon határozza meg az általa szolgáltatott földgáz egységárát, és a számláit így állítja ki a vevői felé.
