Aki új ingatlant, telephelyet vagy házat szeretne, ma már sokszor alternatív fűtési módokban gondolkodik. Ennek az egyik legfőbb oka a környezetkímélő módszerek térnyerése, illetve a nemzetközi szabályozás: az Európai Unió egyre szigorúbb intézkedéseket vezet be az új ingatlanok és telephelyek létrehozásához vagy megépítéséhez. Emellett a nem megújuló energiahordozó-készletek rohamos csökkenése is nagy szerepet játszik az alternatív fűtési rendszerek térnyerésében.
Egy ingatlant, telephelyet vagy házat nem csupán 5-10 évre, hanem akár generációkon átívelő időszakra építünk – és ez akár 50-60 év is lehet. Pontosan ennyi ideig tartanak ki elemzések szerint a Föld fosszilis energiahordozó-tartalékai, ezért érdemes már most elkezdeni más fűtési alternatívákban is gondolkodni. Ez különösen igaz a vállalatokra, náluk sokkal jellemzőbb ugyanis a profitorientált gondolkodás. A megfelelő fűtési rendszerrel pedig rengetget tudnak spórolni, az így megtakarított pénzt pedig más eszközökre és forrásokra tudják fordítani.
De mi az az alternatív fűtés, milyen alternatív fűtési megoldások és rendszerek léteznek, hogyan lehet ezeket a módokat összehasonlítani? Melyik a legjobb, és milyen fűtést válasszon saját házába vagy cége telephelyére?
A nagymértékű ipari energiatermelés mellett léteznek olyan fűtési megoldások, amelyek a fosszilis energiahordozók helyett a természetben megtalálható és folyamatosan megújuló energiaforrásokkal fűtenek, mint például:
Egyre népszerűbbek az ezekre épülő elektromos hőtechnikai rendszerek – ám nem mindig a legnépszerűbb alternatíva a legjobb.
Az alternatív fűtési rendszerek egy új ingatlan/telephely építésekor vagy egy meglévő felújításakor csak a második lépést jelentik. Első lépésként érdemes úgy megtervezni az épületet, hogy az természetes, passzív módon “ejtse foglyul” például a nap melegét, vagy rendkívül hatékony hőszigetelést kapjon. Ha ezek az alapok rendben vannak, akkor jóval kevesebb energiára lesz szükség az ingatlan fűtéséhez.
De pontosan milyen alternatív fűtési módok léteznek?
Ennek elég nyilvánvaló az oka: A napenergia az utóbbi két évtizedben elkezdte átvenni a szélenergia szerepét, és ma már a legtöbb új ingatlan-tulajdonos ebben gondolkodik.
A földet érő 1 órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál.
De hogyan működik pontosan a fűtés napenergiával? A napelemekkel elektromos energiát lehet termelni saját felhasználásra vagy hálózatra táplálásra.
Ha saját felhasználásra szeretnénk, akkor akkumulátorokban tárolható energiát kell gyűjtenünk, amellyel az elektromos rendszerek üzemeltethetőek. Érdemes azonban megemlíteni, hogy az időjárási viszonyok miatt 100 százalékos, teljes értékű fűtésre nem ajánlott – csupán rásegítésre.
A hálózatra táplálás esetén a megtermelt energiát az áramszolgáltatónak továbbíthatjuk mérőóra segítségével. Amit pedig nyáron feltöltünk, azt a téli fogyasztásból ki lehet (és érdemes) vonni, így éves elszámolásban hatásosan tudjuk működtetni a napelem rendszereket.
A szélgenerátoros áramtermelő rendszer telepítése általában összetettebb, mint egy napelemes rendszeré. A kivitelezést megelőzően érdemes szélmérést végezni az adott területen, hogy pontos képet kapjunk az éves szélviszonyokról. Ennek eredménye alapján meghatározható a megfelelő turbinatípus, és megbecsülhető az elérhető éves villamosenergia-termelés is, figyelembe véve az energiaigényt.
A szélgenerátorok – akárcsak a napelemes rendszerek – kialakíthatók hálózatra visszatápláló vagy önálló energiaellátású formában is. Gyakran kombinálják őket napelemes rendszerekkel, különösen szigetüzemű alkalmazások esetén. Ebben az esetben a két rendszer időben jól kiegészíti egymást: amikor nincs elegendő napsütés, de fúj a szél, a szélgenerátor biztosítja az energiát, míg szélcsendes, napos időben a napelemek veszik át a szerepet.
A hőszivattyús rendszerek előnye, hogy képesek hasznosítani a közvetlen környezet energiáját, mint például:
Ez a rendszer is képes fűteni, hűteni vagy akár meleg vizet előállítani, illetve ugyanúgy nem bocsát ki semmiféle környezetszennyező anyagot. Viszont hatalmas előnye az előző két megoldáshoz képest, hogy nem függ a napsugárzás vagy a szél mértékétől, így egész évben képes energiát termelni.
Ez az alternatív fűtési mód a szerves anyagok felhasználásának melléktermékével képes hőt adni.
A biomasszát többféleképpen is fel lehet használni:
Ide tartozik például a fahulladék eltüzelése is.
Sajnos az előző három alternatív fűtési megoldáshoz képest ez a módszer bizony erőteljesen szennyezi a környezetet, a különféle üvegházhatást fokozó anyagok felszabadításával.
Amikor az alternatív fűtési rendszerekről beszélünk, általában ezt a négy kategóriát szokás megemlíteni – de ezek alapján pontosan milyen fűtési rendszer kialakítása a javasolt?
Az első és legfontosabb szempont a befektetési költség. A fűtést illetően érdemes hosszú távon gondolkodni, mert bár lehet, hogy most megspórol a vállalat néhány százezer forintot – ez azonban semmit sem ér, ha 5-10 év távlatában ennek a többszörösét bukja el egy másik fűtési megoldáshoz képest.
Néhány éve például még drágának számított volt az elektromos fűtés a közvélekedés szerint – mára azonban ez teljesen megváltozott, hála többek között a fotovoltaikus rendszerek (napelemek) olcsóbb elérhetőségének és a hatékonyság növekedésének.
Ha napelemrendszer kiépítése mellett döntünk, érdemes elolvasni az erre vonatkozó napelem cikkünket, amely részletesen kielemzi a napelemek árát és megtérülését.
Az elektromos fűtési megoldások remekül tudnak működni a jól hőszigetelt és alacsony hőszükségletű ingatlanoknál, ahol nem szeretnének kéményt, vagy le akarnak csatlakozni a gázszolgáltatótól. Ide tartozik például az elektromos kazán vagy a fűtőpanelek, fűtőkábel alkalmazása is.
A geotermikus energia felhasználásához érdemes megvizsgálni, hogy milyen hőszivattyúk közül lehet választani – ezeket víz-víz vagy víz-levegő rendszerekre lehet kategorizálni. A levegős hőszivattyú pontosan azt tudja, amit a neve is sugall: levegőből nyerjük ki vele az energiát (villamosenergia hozzáadásával). A talajkollektoros hőszivattyúk az egyes talajrétegek hőjét hasznosítják – de léteznek talajvizet is hasznosító hőszivattyúk.
A hasznosítható energia szempontjából talán a víz-víz hőszivattyúk az optimálisak, hiszen a legtöbb hőenergiát ezek állítják elő az összes hőszivattyú-típus közül.
A különböző fűtésalternatívák közötti választásban a beruházási és üzemeltetési költségek, a rendelkezésre álló energiaforrások, valamint a környezeti adottságok játszanak kulcsszerepet. Akkor lehet igazán felelősen dönteni, ha pontos képet kapunk arról, melyik megoldás hogyan teljesít a gyakorlatban.
Ezért is hasznos a fűtési módok összehasonlítása: egy jól átgondolt döntés nemcsak hosszú távon spórolhat meg jelentős összegeket, hanem hozzájárulhat az ingatlan fenntarthatóságához is.
A legjobb fűtési rendszer kialakítása sosem univerzális recept alapján történik – minden esetben az adott épület, felhasználási mód és helyszín sajátosságait kell figyelembe venni. Legyen szó ipari létesítményről vagy családi házról, a korszerű fűtésrendszerek között mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőt, ha komplexen közelíti meg a kérdést.
És ne feledjük: egy ingatlan tervezésekor csak a második lépés az alternatív fűtési módok vizsgálata, az első mindig a passzív módok maximális kihasználása (például a ház/telephely megfelelő tájolásával vagy a kifogástalan hőszigeteléssel).
