Forrás: Portfolio.hu
Folyamatos válságok között éljünk a mindennapjainkat, előbb a koronavírus-válság és utórengései, majd az európai energiapiac ellátásoldali válsága köszöntött be - kezdte előadását Szabó Gergely, Regional Chairman, MET Central Europe a Portfolio Energy Investment Forumon.
Elmondása szerint a két válságban közös volt, hogy a fizikai és pénzügyi piacok elváltak egymástól. A fizikai piac számított ugyan utóbbi folyamatainak meghatározásában, de később egyre inkább elváltak egymástól.
Különbség ugyanakkor, hogy míg a COVID elsősorban keresletoldali válságot okozott nagyon alacsony gázárakkal, addig az energiaválság inkább kínálati válság volt, rendkívül magas árakat eredményezve. Továbbá: míg a koronavírus-válság idején elsősorban a fizikai korlátozások hatottak, a háború, illetve energiaválság inkább egy pénzügyi válságban realizálódott, amikor is gyakorlatilag elfogyott a finanszírozás.
Szintén közös elem, hogy
MINDEZEN VÁLSÁGOK ELLENÉRE EURÓPA TOVÁBB MENT A ZÖLD ÚTON, ÉS EGYIK SEM TUDTA LETÉRÍTENI ERRŐL SŐT, MÉG MEG IS ERŐSÍTETTÉK BENNE, AMI NAGYON-NAGYON JÓ HÍR SZERINTE.
Szabó Gergely szerint további jó hír a válságokban, hogy mindkettőben velünk volt a szerencsefaktor, ami ugyanakkor figyelmeztető is: a koronavírus-járvány kezelése a vártnál jobban alakult, az energiaválság, illetve az orosz-ukrán háború hatásait pedig a rendkívül enyhe tél segítette, ami félig meg is oldotta a helyzetet.
Az, hogy e két válság ma nem teljesen elviselhetetlen és nem egy csődhullám kellős közepén vagyunk, nagyrészt annak köszönhető, hogy az európai kormányok hatalmas mennyiségű pénzt pumpáltak a gazdaságba - mondta.
A fenti olvasatból szerinte ezek következnek:
BÁR ELINDULT SOK PRÓBÁLKOZÁS ARRA, HOGY KÖZPONTI MEGOLDÁSOK SZÜLESSENEK AZ ENERGIAVÁLSÁGOK KEZELÉSÉRE, VÉGÜL AZ ORSZÁGOK LEGINKÁBB A HELYI, DECENTRALIZÁLT MEGOLDÁSOKRA TÁMASZKODVA, MAGUKRA UTALVA KEZELTÉK A HELYZETET. EZT A TRENDET A TILTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK „ÚJRAÉRTELMEZÉSE” ÉS A HELYI DOTÁCIÓK ERŐSÍTIK.
A piaci szereplők megváltoztak:
Szabó Gergely szerint a legveszélyesebb következménye a fentieknek a piactorzítás: Európa ugyanis nem piaci alapon, hanem szabályozásokkal kezelte a helyzetet. Várakozásai szerint még évekig ebben a helyzetben leszünk, mert nincs más mód. Ennek a hosszú távú hatásai sokáig velünk lesznek, részben leépítve az EU elmúlt 15 évének piacliberalizációs vívmányait.
AZ ELMÚLT ÉVEK VÁLSÁGAI MIATT AZ ENERGIAPIAC EURÓPÁBAN VISSZAFEJLŐDÖTT ÉS SÉRÜLÉKENYEBB LETT - MONDTA.
Nagyon fontos látni, hogy bár az árak csökkentek és ezt sokan úgy értelmezik, hogy túlvagyunk a nehezén, valójában a volatilitás továbbra is emelkedett. Alacsonyabb árkörnyezetben ugyan, de az arányos áringadozás továbbra is magas az energiapiacon.
A magas árampiaci volatilitás kapcsán Szabó Gergely kiemelte, ez lényegében logikus fejlemény a megújulók terjedésére tekintettel, ugyanis a kiszámíthatatlan volumeningadozások kezelésére a piacnak nagyrészt csak az árak állnak rendelkezésre mint eszköz.
Az elmúlt időszak egy másik fontos tanulsága szerinte, hogy egy kétoldalú kölcsönös függőséget (orosz gáz és Európa) egy egyoldalú függőségre cseréltünk (globális LNG-piac), ahol az egész világon a legtöbbet fizetni hajlandók kapják a marginális volumeneket. Ezért, míg korábban a gázzal kereskedő szereplőknek csak néhány európai piaci fundamentumot kellett csak figyelemmel követni (leginkább a norvég termelési adatokat), most már például az is ármeghatározó tényező lehet, ha Ausztráliában sztrájk van a helyi LNG-iparágban.
A jövőre vonatkozóan a döntéshozóknak mindenképpen érdemes szem előtt tartaniuk, hogy az iparág sokkal sérülékenyebbé vált a korábbiaknál, és az új, nyugtalan körülmények fennmaradnak és a következő időszakban hasonló válságok hullámaival kell szembe nézni - zárta előadását Szabó Gergely.
