Az ellátásbiztonság megtartása érdekében a villamosenergia-rendszer zöld átmenetéhez ezért a tartalékokat biztosítani képes, könnyen szabályozható eszközök is elengedhetetlenek. Az új rugalmassági eszközök megteremtése pedig új üzleti lehetőséget teremthet az energetikai befektetőknek.
Horváth Péter, Dunamenti Erőmű │ Gerse Pál, MET
Forrás: Portfolio.hu
A villamosenergia-szektor sokat alakult az elmúlt évtizedekben, és a több mint százéves közszolgáltatás piaci liberalizációja után most további liberalizációs törekvések, valamint a szektor modernizációja van terítéken. A hírek elsősorban az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásainak mérsékléséről, egyszóval a zöld forradalomról szólnak.
A hazai földrajzi adottságokat figyelembe véve, a Nemzeti Energiastratégia a megújulók közül elsősorban a nap- és kis részben a szélerőművek mellett tette le a voksát, amelyek hazai és regionális bővülése egyre jelentősebb. Ahhoz, hogy ez a kedvező tendencia zökkenőmentesen folytatódhasson, figyelembe kell venni a megújulók időjárásnak történő kitettségét, amely megoldandó feladatot ad a kontinens rendszerirányítóinak: az ő feladatuk a kereslet és a kínálat folyamatos találkoztatása.
A MEGÚJULÓ ERŐMŰVEK TÉRHÓDÍTÁSÁVAL ÍGY EGYRE NAGYOBB SZEREPET ÉS FIGYELMET KAP A MEGÚJULÓ TERMELÉS INGADOZÁSÁT SZABÁLYOZÓ IGÉNY IS, ILLETVE AZ EHHEZ SZÜKSÉGES RUGALMAS TARTALÉKOK JELENLÉTE VAGY ÉPPEN HIÁNYA.
Az energiaszektor zöldüléséhez tehát két dolog kell:
Márpedig láthatóvá vált, hogy a meglévő hazai rugalmassági tartalékok végesek, ezért további cselekvésre van szükség.
Az áramszektor kapacitását növelő erőművi, tárolói és más befektetések kockázati profiljai eltérőek a megújulókétól, mivel kitettek a villamosenergia-szektor szerkezeti változásainak és a rendszerirányítók által üzemeltetett szabályozási tartalékpiacok átalakulásának. Egy újonnan épülő megújuló (nap- és szél-) erőmű megtérülési kockázatait jelentősen tudja csökkenteni egy KÁT, METÁR vagy vállalati áramvásárlási szerződés által rögzített szerződött mennyiség és áramár. A felsorolt szerződéses modellek az elmúlt másfél-két évtized globális szakpolitikai és üzleti innovációjának vívmányai, amelyek lehetővé teszik a szektor bámulatos globális fejlődését.
AZ ELŐBBIEKHEZ HASONLÓ, ÁLTALÁNOS ÜZLETI MODELLEK A HÁLÓZATI RUGALMASSÁG SZEGMENSÉBEN – A LEGTÖBB VILLAMOSENERGIA-PIACON – AZONBAN MÉG CSAK FORMÁLÓDÓBAN VANNAK.
Az új piaci jövőkép is formálódóban van még, hiszen az Európai Unió éppen az e területek - tehát a szabályozói piacok - összekapcsolását célzó szabályozásokon dolgozik, és egyelőre nem látszik, hogy mennyire lesz ez kedvező a rugalmassági szolgáltatókra nézve.
MINDEBBŐL AZ LÁTSZIK, HOGY A RUGALMASSÁGI MEGOLDÁSOKBA ELSŐKÉNT BEFEKTETŐKNEK NAPJAINKBAN KOMOLY ÜZLETI LEHETŐSÉGEI LEHETNEK, DE CSAK JELENTŐS KOCKÁZATOK MENTÉN.
Az intenzív naperőművi termelés-növekedés mellé gyors és innovatív megoldások kellenek, amelyek képesek lépést tartani a naperőművi beruházások rohamos növekedésével. Az európai irányelveket követve minden egyes 100 MW mellé körülbelül 15-30 MW szabályozó kapacitás (energiatároló vagy más, könnyen szabályozható egység) létesítése válik szükségessé.
AZ IDEÁLIS AZ LENNE, HA EZEK A FEJLESZTÉSEK MÁR ALACSONY KARBONLÁBNYOMMAL RENDELKEZNÉNEK, HISZEN AKKOR TUDNÁK VALÓBAN SEGÍTENI A ZÖLD ÁTMENETET.
Ezen fejlesztések megvalósulását kell támogatniuk az érintetteknek, a rendszerirányítónak, a szabályozónak és a többi döntéshozónak, például a beruházási akadályok mérséklésével vagy a közeljövőben elérhetővé váló uniós pénzügyi források allokálásával. Ideális helyszínekben szerencsére nincs hiány, hiszen – a Mátrai Erőműhöz hasonlóan – azon barnamezős helyszíneken, ahol elérhetők a szükséges infrastruktúra-elemek, gyorsan megvalósulhat az engedélyezés és az üzembehelyezés.
Összefoglalásként elmondható, hogy a megújuló energiatermelés már felnőtt, de a rugalmasságot is hozzá kell nevelni – ehhez pedig kiszámítható piacot kell teremteni, jogszabályi és támogatási ösztönzőket mellé rendelni. Ha a fentiek teljesülnek, akkor ki lehet alakítani olyan hazai szabályozó kapacitás-portfoliót, új energetikai ökoszisztémát, amely a következő években a célul kitűzött 6 GW-os naperőművi cél elérésében segítségünkre lesz. Ez üzleti lehetőség a világon mindenütt: itthon is az kell, hogy legyen.
A cikk szerzője Horváth Péter, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója és Gerse Pál, a MET Portfolió Menedzsment igazgatója.
