„Zöld” az új buborék – mondja Gordon Gekko a Tőzsdecápák című film második részében. Ez nem is áll olyan messze a valóságtól, hiszen mindössze tíz év alatt 11 százalékra ugrott a megújulóenergia-hasznosítás a világban, és a „megújuló” vagy a „zöld” olyan hívószó lett, amely megdobja az ezzel foglalkozó cégek részvényárfolyamát.
Ezzel kapcsolatban a legtöbben két amerikai autógyártó példáját emlegetik, mivel a patinás General Motors piaci értékét éppen most körözte le az évente 70-80 ezer gépjárművet értékesítő Tesla. (A GM 2015-ben 9,8 millió járművet értékesített. Érdekesség, hogy az óriáscég azt tervezi: 2050-re a gyáregységeinek működéséhez szükséges energiát 100 százalékban megújuló forrásból szerzi be.)
Jó irányba haladunk
Magyarországon jó úton halad a zöldenergia-felhasználás: a hűtés-fűtésben a megújuló energia részaránya már 20 százalék felett van – persze van még hová fejlődni, mert a statisztika mögött jelentős részben a tűzifa elégetése áll. Még szembetűnőbb a különbség, ha ebből, a nagyvállalatok megújulóenergia-felhasználásáról készült tanulmány adataiból indulunk ki: olyan óriáscégek, mint a Microsoft vagy a Starbucks, már szinte 100 százalékban megújuló energiát használnak, és idén a Google is felzárkózik hozzájuk.
A globális gondolkodás megváltozását a zöldenergiáról az is jól jelzi, hogy a világ legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia 700 megawatt teljesítményű szél- és naperőművet épít. Kína pedig 2020-ig – és ez a dátum már nincs is olyan messze – 361 milliárd dollárt fordít alternatív megoldásokra.
Megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya
Magyarországon a növekvő felhasználási arány mellett a zöldenergia-összetétel is nagyot változott az elmúlt években. Míg 2005-ben a biomassza több mint a 80 százalékát tette ki a forrásoknak, mára ez az arány 50 százalékra csökkent, és mellette szinte az összes alternatív forma megjelent.
Miből lesz az itthoni megújuló energia?
A különféle energiaforrások szempontjából átalakulás várható a piacon. A szélenergia stagnál, az állam sem akarja tovább támogatni – támogatás nélkül pedig ritkán éri meg megújuló erőműveket építeni-üzemeltetni. „A Nap egyelőre aránylag kis százalékban járul hozzá a magyar energiaellátáshoz, ám e téren komoly fejlesztések várhatók” – mondja Gerse Pál, a MET Power üzletfejlesztési szakértője.
Ami az energiafelhasználást illeti, a legnagyobb hányadát Magyarországon a lakosság teszi ki 35 százalékkal. A közlekedés után az ipar csak a harmadik legnagyobb fogyasztó 23,5 százalékkal, míg a kereskedelem 14, a mezőgazdaság pedig 3,4 százalékot vesz ki a teljes felhasználásból. A vállalatok számára a legfontosabb energiaforrás még mindig a földgáz és az áram, ez utóbbi jelentős részét importból szerezzük be.
Európa biztonságban van
Európának központi a szerepe van a gázárak alakulásában, mivel a kontinens rugalmas gázfelhasználónak számít (többféle forrásból juthat földgázhoz, például saját kitermelésből vagy keleti forrásból, gáztárolókból, LNG-ből). Fontos tudni, hogy a földgáz szállítása és tárolása viszonylag drága. Amikor elkezdték jobban kiépíteni az infrastruktúrát, azaz egyre több gázvezetéket lefektettek, az európai piacok elkezdtek egymáshoz közeledni, így az árkülönbségek is mérséklődtek.
Ez a konszolidáció globálisan is megtörténik majd, aminek következtében az USA és Közel-Kelet LNG-, vagyis cseppfolyósított földgázszállítmányai könnyen Európában köthetnek ki. Ez pedig kedvező helyzetet teremhet, mert – a viszonylag nagy mennyiségben kitermelt európai földgázzal együtt – csökkentheti az egypólusú forrásbeszerzés kiszolgáltatottságát. „Különösen nagy a kiszolgáltatottság az olyan kelet-közép-európai országoknál, például Szerbiánál vagy Bulgáriánál, amelyeknél az orosz földgáz infrastrukturális okokból a leginkább meghatározó” – magyarázza Venter Lóránt, a MET Magyarország árazási vezetője.
Fontos, hogy a kereskedő tároljon gázt
Magyarországnak 6,3 milliárd köbméteres gáztároló-kapacitása van, ami megközelíti az éves hazai gázfogyasztást. Azzal, hogy hozzánk milyen forrásokból érkezik a földgáz, ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk.
A nagy tárolókapacitás persze nem jelenti azt, hogy a versenypiacról vásároló cégek is bármikor kaphatnak belőle, ha az energiakereskedőjük ebből a mennyiségből „bérel”. Azt viszont jelenti, hogy a kereskedő rugalmasabban képes ellátni a fogyasztóit, mintha csupán külföldi forrásokból vásárolna földgázt. Emlékezzünk csak az idei kivételesen hideg télre: a zavartalan energiaellátás leginkább annak volt köszönhető, hogy a tárolói kapacitások segítették a megnövekedett igények kiszolgálását.
Az oldalon elhelyezett tartalom a MET Magyarország megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Forrás: HVG.hu
