Forrás: NRGreport
Negyedik alkalommal ültek össze a Magyar Megújuló Energia Szövetség Green Talks konferenciáján a hazai és nemzetközi szakértők, érdeklődők, hogy megvitassák a szektor előtt álló lehetőségeket és kihívásokat. A konferencián megtudhattuk, miért áll korszakhatár előtt az iparág, és miért hasonlítható a szektor fejlődése egy emberi fejlődéstörténethez, amikor a gyermekből felnőtt lesz.
Az esemény nyitányaként Novák Csaba, a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnöke elmondta, hogy a szövetség elmúlt egy éve a hitelesség éve volt. Kézzelfogható megoldásokat tettek le az asztalra, és a szakma már közös platformként tekint az MMESZ-re, ami fontos visszajelzés a számukra. Az idén tovább emelik a tétet, komplex koncepciót és törvényjavaslat-csomagot fognak kidolgozni és a döntéshozók asztalára tenni.
Molnár Gábor, a MET Green Assets Division technológiai igazgatója előadásában a megújulók új korszakáról beszélt és arról, hogy „az iparág a felnőttkorba lépett, és fel kell tenni a kérdést, hogy mihez kezd most.” A piaci evolúciónak köszönhetően hatékonyságnövelés tapasztalható Molnár szerint, de ehhez a megújulóknak át kellett menniük egy olyan fejlődésen, amely az embereknél is tapasztalható.
Molnár ezt úgy illusztrálta, hogy az energiaválság korszaka volt a megújulók számára a kora tinédzserévek, de mára a szektor a korai felnőttévekbe lépett, „amikor az első pofonok után rá kell jönni, hogy mindenkinek meg kell találnia a saját útját”. Európában ráadásul fordulópont is történt, tavaly ugyanis a megújulók már az energiaigény 48 százalékát tudták biztosítani.
Előadását azzal zárta, hogy a hangsúly ma már a kockázatok és a piaci kihívások kezelésén van. Az iparág a nagy újrázás korában van, ahol csak azok a projektek lehetnek sikeresek, amelyek minden optimalizációs fázison – az eszközök, a kereskedelem és az üzemeltetés optimalizációján is – átmentek. „Ezek lesznek a győzelmi kritériumok a jövőben.”
Sergio Martínez, a WindEurope piac- és hálózattervezési szakértője a cég legújabb tanulmányát ismertette, amiből kiderült, hogy a megújuló energiaforrásokra épülő energiarendszer 1,6 billió eurót takarít meg Európának. Szerinte az energiarendszer megújulókkal való működtetéséből származó kumulatív megtakarítások egyenértékűek azzal, amit Európa évente összességében az egészségügyre költ.
Az előadások mellett panelbeszélgetéseket is tartottak a konferencián. „Az időjárásfüggőségtől a rugalmasságig – beruházások a hibrid energiajövőbe” címet viselő panelben Pillár Éva energia-nagykereskedelmi ügyvezető igazgató (METCE Magyarország, MET Csoport), Arthur Daemers vezető szakpolitikai tanácsadó (SolarPower Europe), Fehér Róbert megújuló energetikáért felelős elnökhelyettes (MMESZ) és Sergio Martínez piac- és hálózattervezési szakértő (WindEurope) osztották meg véleményüket. Arthur Daemers azzal kezdte hozzászólását, hogy az EU napenergia-piaca tíz év után először mutat lassulást, növekedés van ugyan, de a növekedés dinamikája lassulóban.
Szatmári Gábor, a MONTEL Csoport kelet-közép-európai értékesítési vezetőjének moderálása mellett a szakértők egyetértettek abban, hogy ha a szektorra jellemzőbb lenne a digitalizáció, és kevesebb papírmunka terhelné a szereplőket, az gyorsíthatna a folyamatokon.
Pillár Éva arról beszélt, hogy „Magyarországon kialakulóban van az energiatárolási piac, de a napenergia-ágazatban tapasztalt túlkínálati kockázatok elkerülése érdekében elengedhetetlen a kiegyensúlyozott fejlődés”. Hozzátette, hogy ő növekedést vár a hazai energiatárolási piacon, és leszögezte azt is, hogy a piaci érték a rugalmas megoldások felé tolódik el, amivel a panel összes szereplője egyetértett.
Végül pedig arról biztosította a szakértői hallgatóságot, hogy több piacon is aktív, vertikálisan integrált energiakereskedőként a MET optimalizálhatja a rugalmas eszközök értékét. A panelbeszélgetés végén Fehér Róbert úgy fogalmazott, hogy „a napenergia és a szélenergia optimális módon történő együttműködése lehet a megoldás, amely magasabb szintre emel minket.”
A panelbeszélgetés után Módos László, az MMESZ Hálózati ügyekért felelős elnökhelyettese tartotta meg a prezentációját „Engedélyeztetési folyamatok felülvizsgálata – kolokációs vívmányok, jogharmonizáció” címmel. Azt mondta, iparági konszenzus van abban, hogy növelni kell a meglévő csatlakozási pontok kihasználtságát, de nem minden hálózati ponttulajdonos képes addicionális beruházás elvégzésére. Hozzátette, hogy tavaly az MMESZ kolokációs mintaszerződés kidolgozásába kezdett, amivel el is készültek, a szerződés tartalmi elemeit pedig meg is osztotta a konferencia résztvevőivel.
Pintácsi Dániel, a MET Green Assets Division Eszközüzemeltetési és karbantartási igazgatója előadásában a működési kiválóság gyakorlati oldalát járta körbe: hogyan lesz az üzemeltetési és karbantartási költségekből profit. „Hogyan lesznek a magyar megújulók hatékonyak és versenyképesek?” – tette fel a kérdést. Leszögezte, hogy a megújulók ma már a villamosenergia-rendszer fő pillérei, és ő is elmondta, hogy Európában már a megújulók adjak a termelés legnagyobb részét.
Megosztott a hallgatóságával egy hármas szakaszolást, amely jól leírja, min ment keresztül a piac az elmúlt tizenöt évben Európában. „2010 és 2015 között mindenki a megawattokat hajhászta, 2015 és 2020 között a szélé volt a vezető szerep, 2020 óta pedig a szolár dominál, és a piaci alapon működő erőművek vették át a főszerepet” – sorolta. Magyarország ugyanezt az utat járta be néhány év késéssel, mára viszont Magyarország áramellátásában európai szinten is listavezető, kiemelkedő súlya van a napenergiának.
Előadásának második felében Pintácsi rátért arra, hogy az eszközök aktív optimlizációja, a működési kiválóság elengedhetetlen a piacon maradáshoz. Figyelmeztette hallgatóságát, hogy a régi, „invest-and-forget” világ lassan megszűnik, a fókusz pedig a működési kiválóság felé tolódik. Elmondta, hogy ehhez három dolog szükséges: alacsony működési költségek, magas termelés és kontrollált kockázatok. „A jövő az olyan integrált szolgáltatóké, mint a MET is. A torta csökken, a feladatok komplexitása nő, ezért a szolgáltatások és portfóliók konszolidációja a természetes lépés” – figyelmeztetett.
Előadását azzal zárta, hogy a MET professzionális üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásai biztosítják, hogy az erőművek a teljes élettartamuk alatt hatékonyan működjenek. Ehhez hozzátartozik többek között a folyamatos rendszerfelügyelet, a rendszeres karbantartás, a rendszerteljesítmény optimalizálása, az energetikai eszközök üzemidejének meghosszabbítása és a komplex kiegészítő szolgáltatások.
A konferencia zárásaként a színpadra szólították Simon Anitát (Fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettes, Alteo Nyrt.), Sarusi-Molnár Andreát (ügyvezető igazgató, Altherm Kft.), Horváth Gergely Domonkost (vezérigazgató, MVM Zöldgeneráció Zrt.), Horváth Ádámot (Igazgató, MOL Downstream Új és Fenntartható Üzletágak) és Légrádi Gergelyt (ügyvéd partner, Oppenheim Ügyvédi Iroda), hogy a napon túli megújulókról is szó essen. A nézők tartalmas panelbeszélgetést hallgathattak meg a szélről, a geotermiáról, a biogázról, a biomasszáról és a vízenergiáról.
