„A MET-nél némileg másképpen építkezünk, mint a hagyományos európai energiacégek, és az útnak még szerintem az elején vagyunk. A mi mintánk nem olyan, mint ami más piaci szereplők víziójára jellemző. Ez utóbbiak úgy jöttek létre, hogy egy nagy, az energetikai értéklánc szinte minden elemével (termelés, átvitel, elosztás) foglalkozó klasszikus multiutility vállalat szerves részeként fejlődtek ki. A mi sorrendünk ennek pont a fordítottja: a MET klasszikus árukereskedő, amelynek van egy nyugat-európai szinten is hatékonyan működő és versenyképes, Svájcban működő árukereskedelmi platformja (trading floor). A mintegy 18 országból érkezett több mint 50 ottani munkatársunk szakmai tudása és a vállalat szerteágazó piaci jelenléte és ismerete teszi lehetővé, hogy már befektetéseket is indíthattunk, például Magyarországon" - magyarázza a meghatározóan a Mol tulajdonában lévő MET-csoport fiatal leányvállalatának vezérigazgatója.
ÉRTÉK A KAPACITÁS
A MET-re tehát az említett, korábban egyébként sikeres európai üzleti modell helyett egy angolszász típusú kereskedelmi és vállalatépítési modell jellemző, amelyet például a világviszonylatban meghatározó - az árukereskedelmi piacon úttörő - Glencore, Trafigura vagy Mercuria képvisel. Az ilyen társaságok először csak kis számú árucikkel kereskedtek, de azokkal nagyon ügyesen, majd bővítették a kört. A Glencore például ma már ugyanúgy járatos a mezőgazdasági termékek piacán, mint az olajén vagy a nemesfémekén. Az árupiaci terjeszkedés mellett az ilyen cégek a háttérben gyakran stabilitást is keresnek, ezért olyan beruházást indítanak, amely egyébként közel áll a profiljukhoz. Ehhez hasonlóan járt el a MET is, amely a gázpiacon indult, majd megjelent az olaj és az olajtermékek, az LNG és az LPG, egy éve pedig az áram piacán is. Egy-egy új termék kereskedésébe jellemzően azon országokban és térségekben fogott, ahol előzőleg más szegmensekben (mindenekelőtt a gázéban) már megvetette a lábát. A MET számára az árukereskedelmen kívüli stabilitást első körben a Dunamenti Erőmű megvásárlása jelentette. A Dunamentire is más szerepet osztott, mint egy több erőművet is működtető és minél több áram előállítására törekvő tulajdonos: a létesítmény a portfólió optimalizálásának új eszköze lett.
Elvi kifogása persze a MET-nek sincs az ellen, hogy százhalombattai szerzeménye folyamatosan és sokat termeljen, ha azzal pénzt lehet keresni. Sajnos azonban ez most komoly nehézségekbe ütközik. Pedig az előző tulajdonos felújította a G3-as blokkot és egyéb hatékonyságjavító fejlesztéseket is megvalósított, de az intézkedései nem bizonyultak elegendőnek. „Ma a magyar piacon elsősorban nem az ilyen típusú termelésre van szükség. A jelenlegi piaci környezetben már nem kizárólag az energia az elsődleges érték, hanem a kapacitás" - mutatott rá Lehőcz Balázs Gábor. „Ez egyébként energiaipari konjunkturális kérdés is, olyannyira, hogy információink szerint az energiaellátás biztonságának fenntarthatóságára több európai országban, például Belgiumban vagy Németországban napirendre került vagy már a parlament elé is terjesztették a stratégiai kapacitáspiac létrehozásának koncepcióját" - mondta.
TERJESZKEDÉS
Az erőmű G3-as blokkja a harmadik negyedévben már eredményesen működött. A MET eltérő üzemeltetési szemléletét példázza, hogy amint más forrásból gazdaságosabban ki lehetett szolgálni az adott megrendelő igényeit, azonnal leállították a munkára fogott egységet. „A Dunamenti termelési lehetőségeire úgy tekintünk, mint egy bármikor lehívható reálopcióra. Jól ismerjük az európai áram- és gázpiacot, ezért az egészen apró lehetőségeket is észrevesszük. Nyitottak vagyunk ezeket meg is játszani, nem vagyunk lusták semmiért sem lehajolni" - magyarázta a vezérigazgató.
A MET-nél idővel lehetnek további hasonló akvizíciók is, de egyelőre a mostani is éppen elég nagy falat az e tekintetben még a növekedési pályája elején lévő társaságnak. A csoportnál jellemző szemléletrendszer része az is, hogy a MET kereskedői technológiai és egyéb műszaki területeken nagymértékben támaszkodhatnak az erőmű vezetésére, mérnökeire és szakembereire.
A MET-csoport számára az európai árampiaci megjelenés önmagában is komoly feladat. Lehőcz Balázs Gábor szerint a csoport szakemberei jól ismerik a térség piacát, és értik mind a fundamentumok, mind az egyéb piaci hatások tekintetében. A terjeszkedés a piacra lépés szempontjából meghatározó, viszont kisebb kockázatú és nem tőkeintenzív nagykereskedelemmel és tradinggel indult. A végcél a végfelhasználók elérése, ahogyan ez a gázpiac esetében már több országban megvalósult. A mintaként említett árukereskedelmi társaságok fejlődése alapján érdemes minél több termék piacán megjelenni, mert a jellemzően egytermékes kereskedők hosszú távon csak nehezen maradhatnak felszínen. Lehőcz Balázs Gábor hangsúlyozta, a csoport vezérigazgatója és vezetése kifejezetten büszke arra, hogy egy meghatározó - meg nem nevezett - angolszász befektetési bank a közelmúltban készített elemzésében a MET-csoportot a nyugat-európai gázkereskedelmi csomópontokon (hub) való tevékenysége alapján a három legjobb nyugat-európai gázkereskedő egyikeként említette.
PRECIZITÁS
Az átlagostól eltérő szemléletű cégépítésen és a rugalmasságon túl van egy további közös és fontos jellemzője is a csoport szakembereinek a MET Power vezére szerint: „Nagyon gyorsan, jól és pontosan tudnak számolni." Lehőcz Balázs Gábornak az iparágban eltöltött lassan 16 éve során volt lehetősége tapasztalni, hogy a szakmában ki menynyire precíz és körültekintő. A precizitás és a nagyon alapos matek talán kevésbé volt elengedhetetlen a 2000-es évek közepéig, amikor is az energetika még nemzetközi tekintetben is kimagasló jövedelmezőséget biztosított a befektetőknek. Az iparág szereplői tehát kissé elszoktak attól, hogy mindent patikamérlegre téve számoljanak, így most nyilván sokaknak nehézséget okoz erre visszaállni. Pedig Lehőcz Balázs Gábor szerint a kreativitás, a megújulásra való törekvés, a precizitás ma olyan fontos alkotóelemei a sikernek, amelyekre támaszkodva a jelenlegi, némileg átrendeződő és egyben szűkülő energiapiacon is lehet eredményesen üzletelni. A vezérigazgató a Danske Commodities példáját említi, amely egyedül arra alapoz, hogy jól ismeri a napon belüli kereskedést és a másnapi piacot. A cég a pénz- és tőkepiacon már egy ideje használt, úgynevezett kereskedőrobotokat fejlesztett ki az árampiacra optimalizálva, úgy, hogy a kereskedelmi tranzakciók meghatározó hányadát a robotok végzik előre leprogramozott matematikai algoritmusok alapján.
„A lényeg talán az, hogy ma másképpen és más módszerekkel kell dolgozni, mint tíz évvel ezelőtt. Akik ehhez nem tudnak gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni, azoknak komoly nehézségekkel kell szembenézni."
Lehőcz Balázs tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, folyékonyan beszél angolul és németül. Pályafutása a Citibanknál indult, majd az Elmű-Émász-Mász csoportnál gazdasági, később kereskedelmi vezetői posztokat tölt be, 20062008 között az MVM Partner vezérigazgatója, utána az MVM-csoport gazdasági, majd kereskedelmi vezérigazgatóhelyettese. 2012-2013 között a GdF Suez Magyarország kereskedelmi igazgatója, azt követően a JAS Budapest operatív vezérigazgatója. Házas, két gyermek édesapja.
(B. Horváth Lilla)
