Forrás: Portfolio.hu
Szabó Gergely, a MET Central Europe regionális elnöke a tavalyi, megawatt-óránkénti 80 eurós gázárkörnyezetben is már saját szavaival élve "riogatta" az embereket az ipar kilátásairól, azóta ráadásul sok szempontból még rosszabb lett a helyzet.
A szakember elmondása szerint augusztus végén jött el az a pillanat, amikor mindenki a "szívéhez kapott" a gázárak újbóli egekbe szökésekor - a holland TTF gáztőzsdén a csúcson 350 euró környékén is állt a jegyzés, míg a német baseload áram 1200 EUR/MWh volt, ez az azelőtt látottak többszöröse volt.
Na de mit jelentenek ezek a számok számunkra? - tette fel a kérdést Szabó.
Lakossági szint
Három dimenzió szerint különítette el a rekordmagas gázárak hatását a szakember, első körben arról beszélt, hogy mit jelent mindez a lakossági energiafelhasználók számára - több érzékletes példán keresztül vezette le a mindennapi életünkre gyakorolt, szürreális hatásokat Szabó Gergely. Azt feltételezve, hogy nem lennének rezsicsökkentett árak és egyéb fogyasztóvédelmi megoldások, a következő helyzetekkel szembesülnénk:
Az ingtisztítás (mosás, szárítás, vasalás) drágább műveletté válna, mint maga az ing ára, amikor megvásároltuk.
A porszívózáshoz szükséges energiafelhasználás annyiba kerülne, mintha 5 percenként be kellene dobni a gépbe egy százast.
Ha átlagosan két órán keresztül főzzük a vasárnapi húslevest, akkor az ehhez szükséges energiafogyasztás többe kerülne, mint a levesbe kerülő alapanyagok.
EZ TULAJDONKÉPPEN A 2022-ES OLVASATA A RÉGI KLASSZIKUS "TÖBBE KERÜL A HÚS, MINT A LEVES" KIFEJEZÉSNEK.
A kereslet oldaláról megfogva a helyzetet a szakember elmondása szerint azzal, hogy a korábbi felfogással ellentétben az "energia már nincs ingyen", alapvetően meg fognak változni a fogyasztói szokások a jövőben, ami a kereslet csökkenésében fog lecsapódni. Közben kínálati oldalról az üzemleállításoknak és a költségáthárításoknak köszönhetően inflációs hatások fognak érvényesülni, tehát egy jelentős átrendeződés fog megtörténni mind keresleti, mind kínálati oldalon - ehhez egyébként nem kll ma már messzire menni, elég a mozik és az uszodák bezárására, vagy a hosszabb iskolai téli szünetre gondolni.
Mi lesz Európával?
A második dimenzióban a kontinens kilátásaira fókuszált Szabó. Európának sajnos át kell értékelnie a világban betöltött szerepét - fogalmazott a szakember, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél év alakulásával az energiaipar relatív jelentősége a többszörösére emelkedett. Elmondása szerint az energiaárak emelkedésének köszönhetően az európai energiafelhasználók 1000 milliárd eurós többletköltséget szenvednek el évente csak a gázon,
EZ EGY OLYAN VERSENYHÁTRÁNY, AMI JELENLEG BEHOZHATATLANNAK TŰNIK.
Ez csak egy kicsit kevesebb, mint a visegrádi négyek éves GDP-je. A magas importkitettség miatt ennek a pénznek a nagy része elvándorol Európából, tette hozzá Szabó Gergely.
Mi a helyzet az iparággal?
Valaki kiszáll, valaki elszáll - idézi a Neoton-slágert Szabó, hozzátéve, hogy a mostani helyzet egy klasszikus esete a market failure-nek. Itt a fizikai valóság és a pénzügyi termékek világa gyakorlatilag elvált egymástól. Ennek több oka is van, elsősorban annak tudható be a szétválás, hogy a kereskedelem az árutőzsdékre vándorolt az OTC piacokról a megemelkedett partnerkockázatok miatt, és ezzel együtt az ügyletkötéshez szükséges biztosítékok, letétek is jelentősen megemelkedtek, ez megemelte az egész iparág finanszírozási igényét és ez kiszívta a likviditást a piacokról. Ha azonban visszajönne a likviditás a pénzügyi piacokra, az Szabó Gergely szerint jócskán lejjebb hozná az árakat és megközelítené a fizikai valóságot.
JÓCSKÁN LEJJEBB HOZNÁ AZ ÁRAKAT ÉS MEGKÖZELÍTENÉ A FIZIKAI VALÓSÁGOT.
A fenti dinamizmusnak is köszönhetően az alapvető gond az, hogy az elérhető finanszírozás elfogyott az iparágban, az energiavállalatok legfőbb problémája az, hogy nem tudják finanszírozni a jelenlegi helyzetet.
Mindez ahhoz vezet, hogy az európai energiavállalati szegmensnek nagyjából a fele konkrétan csődben van - mondta Szabó, pontosítva: technikai csődről van szó, tehát nem sorozatos elbocsátások történnek, hanem a vállalatok bejelentették a saját kormányaik és bankjaik felé, hogy nem tudnak tovább finanszírozni és pénzre van szükségük, több bail-out megállapodás is született az elmúlt hetekben - a szakember szerint a kimentések okozta átalakításoknak hosszú évtizedekre nyúló hatásai lehetnek az iparágban. Ha mindez nem lenne elég, akkor még az is tetézi a kritikus helyzetet Szabó szerint, hogy gyakorlatilag a folyamatos nehézségekkel küzdő energiapiaci szereplők 100 milliárd eurós nagyságrenddel finanszírozzák a többi iparágban működő termelő és gyártó vállalatot.
Előadása végén a következőt emelte ki lényegként Szabó Gergely: szerinte az a legnagyobb probléma a jelenlegi helyzetben, hogy a túléléshez nagyon sok hosszú távú piactorzító megoldást fogunk még látni, és ezek sokáig velünk fognak maradni.
