Card image
Baljós előjelek a magyar gázfogyasztásban – Nyakunkon a csődhullám?
Bezár close

Baljós előjelek a magyar gázfogyasztásban – Nyakunkon a csődhullám?

2023. október 6.
Óriási áresés következett be tavaly nyártól a gáz- és áramtőzsdéken, de meddig tarthat ez és milyen árfolyampályára van kilátás? Ez sok vállalkozásnak alapvető fontosságú, a termelési költségekre és a versenyképességre befolyással bíró kérdéssé vált. Az új gázév kezdetén és az új áramév kezdetéhez közeledve több szereplő szemszögéből is körbejárta az Energy Investment Forum az árak alakulását.

Forrás: Portfolio.hu

Tomaj Balázs, Kinstellar szenior ügyvéd

A szakember előadásán az energiabeszerzési konstrukciókról beszélt, jogi szemmel vizsgálva a történetet. Elmondása szerint az energiaválságos környezetben markánsan megváltozott az ügyfelek hozzáállása, jelentős volt a tanácstalanság és a bizonytalanság, megnövekedett a konzultációs igény és sok esetben egyfajta “csodavárás” jellemezte a szereplőket. Ezzel párhuzamosan érkeztek a változások a kereskedelmi oldalról is, felerősödött a tanácsadói szerepvállalás, szigorúbb lett a kereskedelmi feltételrendszer és felértékelődtek a tőkeerős kereskedőcégek.

Kiemelte még az ügyvéd, hogy az energiaválság előtt jellemzően 1 éves szerződések voltak, míg az energiaválság alatt magas árszintek kialakulásával, illetve a bizonytalan elemzői várakozásokkal az energiaellátás kritikus beszerzési kérdéssé vált. A válság alatt sok esetben éven belüli (pl. féléves) szerződések jöttek létre, emellett kritikussá vált az energiabeszerzés időpontjának meghatározása, illetve a beszerzés gyors lebonyolítása. Az ármeghatározás módja is kritikus lett: megnőtt a jelentősége azoknak a megoldásoknak, amelyek az árváltozásokból adódó kockázatokat mérsékelni tudják (pl. fixálási stratégiák).

Ugyancsak kiemelte a szakember, hogy a válság alatt felerősödnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok a befektetéseknél, ami mentén új típusú árambeszerzési szerződéses konstrukciók jönnek létre (pl kereskedelmi PPA).

Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke

A szakember a megváltozott, de konszolidálódott energiapiaci viszonyok tapasztalatairól beszélt a 2024 évi beszerzés-stratégiákban. Előadásában többek között az energiaválság során az energiakereskedők és a fogyasztók kapcsolatában bekövetkezett paradigmaváltásról beszélt és arról, hogy hogyan alakultak a beszerzési stratégia lehetőségei az energiaintenzív nagyfogyasztóknál.

Egyebek mellett az EKR-rendszer körüli elszámolási problémákat, az újonnan fellépő felhasználói terheket és azok hatásait boncolgatta, de az ipari energiafelhasználók szemszögéből nézett várakozásokra is kitért a szakember.

Csődhullám fenyeget?

Az Energy Investment Forum panelbeszélgetésén arról beszélgettek az energiakereskedők és az ipari felhasználók, hogy kinek mi a várakozása és elvárása az energiabeszerzés átalakuló folyamatában.

Bali Gábor, ügyvezető, ENERGIQ: Az elmúlt 15 évben, illetve az elmúlt egy évben mennyire voltak elégedettek a szerződéses feltételekkel az energiabeszerzésben?

Fejes Tibor, ügyvezető igazgató, Audax Renewables: az elmúlt 2-3 év nem csak a felhasználókra volt kritikus hatással, hanem a szolgáltatókra is. Az elmúlt másfél évben látott szerződési feltételváltozások nem csak a kereskedők, hanem a fogyasztók érdekében is történt, azért, hogy legyen miből választani és hogy legyen döntési lehetősge a fogyasztóknak.

Fritsch László, vezérigazgató, MVM CEEnergy: az elmúlt évben volt, akinek nagyon sikeres időszaka volt, és volt, aki eltűnt a piacról. Összességében az elmúlt 1-1,5 évet pokolként élte meg a legtöbb nagykereskedő, most néz ki úgy, hogy újra stabilizálódik a helyzet.

Németh Gábor, vezérigazgató helyettes, ZOLTEK: az előző 15 évben a szerződéses feltételekkel nem voltak nagy problémák, nagyjából ugyanazok voltak a feltételek minden cégnél.  A tavalyi év alapvető változást hozott ebben a tekintetben, messze felértékelődtek egyes szerződéses karakterisztikák: a rugalmasság, a korrektség és az új megoldásokra való nyitottság.

Szépfy Márton, kereskedelmi executive igazgató, MET Central Europe, Magyarország: 12 éve vizsgáljuk a kapmányok lefutását a magyar piacon, és soha ilyen hosszan elhúzódó kampányidőszak nem volt, mint ami a 2023-24-es gázév indulását megelőzte. Ennek több oka is van, az egyik, hogy tavaly a fogyasztók számára sokkszerűen átalakult az elérhető termékstruktúra, és az elmúlt egy évben a kereskedők nem tudták elég hatékonyan átadni az új termékek és azok megváltozott paramétereinek üzleti létjogosultságát. Ez közös felelősség és feladat a kereskedői oldalon, annál is inkább, mert az új paraméterek fontos védelmi szereppel bírnak: a partnerek felé nyújtott stabil ellátás zökkenőmentességét is támogatják. Ezzel párhuzamosan ható tényező, hogy a gyorsan alakuló szabályozói környezetben a kereskedőknek rugalmasan kell reagálniuk a változásokra a rendszereik és folyamataik szintjén. A rugalmasság jelentősége így a fogyasztói oldalról is egyre fontosabb elvárás, ami a kereskedőket további rendszeroldali fejlesztésekre fogja ösztönözni.

Bali Gábor: Az elmúlt 15 évben – leszámítva az elmúlt másfél évet - a kiskereskedelmi felhasználásban látott spread 1-5 euró között mozgott. Tavaly ettől elrugaszkodtak az árak, és bár azóta kisebb enyhülés látszik, nem tértünk vissza ebbe az 1-5 eurós sávba. Miért nem tud visszatérni a spread értéke?

Thierry László, ügyvezető igazgató, ElringKlinger Hungary: van egy alapvető bizonytalanság, egy volatilitás a piacon, ebből adódhatnak a tartósan magasabb spreadek. Az elmúlt 1-2 hónap mindenesetre csökkenő tendenciát mutat, mi november környékén szeretnénk dönteni és leszerződni.

Németh Gábor: év közben is csináltunk egy próba-ajánlatkérést, akkor sokkolóak voltak a beérkező spreadek, ezek jellemzően két számjegyűek voltak. Jelenleg vizont tényleg látható a normalizálódás, sikerült egy számjegyűre lefaragni ezt a számot. A magas spread a kereskedők oldaláról többek között a finanszírozási költségeknek és a piac volatilitásának tudható be, de az a felhasználói igény is beépül az árakba, hogy legyenek rugalmasak a feltételek

Szépfy Márton: a volatilitás valóban nem a barátunk, ezzel kapcsolatban kedvezőtlen hír, hogy az elmúlt időszakban növekvő pályán mozog a bizonytalanság. És bár nem beszélünk olyan szintű csődhullámról az országban, mint amit a német vagy brit piacokon láttunk, de jelentősen megnőtt a nem fizető vagy hosszan tartozó ügyfelek száma, tehát lassan kezdtek megmutatkozni a csődközeli helyzet előjelei.

Az elmúlt 1,5-2 év kereskedői tanulsága, hogy nagyon szigorúan kell venni a hitelminősítéseket, és körültekintően kell eljárni a szerződéses viszonyok megkötése előtt. Aki ezt nem teszi meg, annak nagyon borús jövőképe lehet a jelenlegi szerződésállományával. Ez a tudatos és tervezett kockázatkezelési szemlélet, ami a MET Csoportot eddig is jellemezte, kezd megjelenni a piacon elérhető ajánlatokban is.

Fejes Tibor: az 1-5 euró közötti sáv középtávon nem fog visszatérni, mert megváltozott terheket és új körülményeket ró a jelenlegi környezet a kereskedőkre és a fogyasztókra, ezért más üzletpolitikát folytatnak az energiakereskedők. Azok a kockázati felárak, amelyek a békeidőkben minimálisak voltak, az elmúlt 2 évben ugrásszerűen megnőttek – eredőként lehet itt például a kiegyenlítői energia árának alakulására gondolni.