Az energiapiacok egyre inkább az időjárástól függnek

Card image
Az energiapiacok egyre inkább az időjárástól függnek

Az energiapiacok egyre inkább az időjárástól függnek

2025. március 23.
Ahogy az északi féltekén lassan véget ér a meteorológiai tél, érdemes visszatekinteni arra, hogyan befolyásolta az időjárás az energiapiacokat, és milyen kihívásokkal nézhetünk szembe a következő hónapokban.
Vasilis Pappas Grafika HU

Forrás: NRGreport

Március 23., azaz a meteorológiai világnap kapcsán különösen fontos megvizsgálni az energiapiacok érzékenységét, az időjárási és éghajlati viszonyokkal összefüggésben. A földgáz egyre nagyobb szerepet játszik az európai energiamixben, mivel a szén fokozatos kivezetésével és a zöld átmenet részeként átmeneti energiahordozóként használják. Ez azt jelenti, hogy az időjárás jelentős hatással lehet a gázkeresletre.

A 2024-2025-ös tél kapcsán az alábbi helyzet alakult ki: 2024 utolsó negyedévében Északnyugat-Európában a hőmérséklet megközelítette az elmúlt öt év átlagát, míg Délkelet- és Közép-Kelet-Európában 1,5 °C-kal, illetve 0,6 °C-kal volt alacsonyabb. Bár ezek az értékek a Copernicus adatai szerint továbbra is az 1991–2020-as átlag felett maradtak (1,3 °C-kal a ’24 október és a ’25 február közötti időszakban), mégis elég alacsonyak voltak ahhoz, hogy a tárolókból jelentős gázkivonásokat eredményezzenek.

A megújulók elhanyagolhatatlan szerepe

Az energetikai átmenet másik fontos eleme a megújuló energiaforrásokból (szél, nap, víz) történő termelés. Habár a szél- és napenergia-kapacitás folyamatosan bővül, 2025 első negyedévében a szélenergia-termelés mind Délkelet-, mind Északnyugat-Európában elmaradt a várakozásoktól.

Többször is előfordultak úgynevezett Dunkelflaute események, amikor a magas kereslet egybeesett a nap- és szélenergia-termelés rendkívül alacsony szintjével. Ez a gázkészletek csökkenéséhez vezetett, meghaladva az elmúlt öt év átlagos szintjét. 2025. március 15-én az EU gázkészletei mindössze 36,2%-os töltöttségi szinten álltak, szemben a tavalyi 60,32%-kal és az elmúlt öt év 43,3%-os átlagával.

A vízenergia kulcsszerepet játszik a téli csúcsidőszakokban, mivel rugalmas termelési lehetőséget kínál. Az európai víztározók február végi szintjét vizsgálva Közép- és Kelet-Európában (beleértve Ausztriát, Svájcot és Romániát) az elmúlt legalább öt év – egyes helyeken akár húsz év – legalacsonyabb szintjét mérték, míg Nyugat-Európában kedvezőbb a helyzet. Érdemes megemlíteni, hogy a Duna vízszintje Budapesten 2024 szeptemberének végén meghaladta a 800 cm-t (az Adria referenciapontjához képest), ami súlyos árvizeket okozott a régióban, ám jelenleg már csupán 100 cm.

Bár a hidegbetörések kockázata még nem múlt el teljesen Európában, a gázpiacokon további aggodalomra ad okot, hogy a gáztárolókat időben fel kell tölteni ahhoz, hogy november elejére elérjék a 90%-os uniós követelményt. Ráadásul idén még kevesebb gáz érkezett Oroszországból, mint tavaly, miközben a nyári szezonban a hűtési igény folyamatosan nő az egyre intenzívebb és hosszabb hőhullámok következtében, különösen Dél-Európában.

A cikk szerzője Vasilis Pappas, a MET Csoport vezető meteorológusa