EKR energetikai szakpolitika Magyarországon

Card image
Az EKR volt az egyik leghatékonyabb energetikai szakpolitika Magyarországon – de mi lesz a jövőben?

Az EKR volt az egyik leg­ha­té­ko­nyabb ener­ge­ti­kai szak­po­li­ti­ka Ma­gyar­or­szá­gon – de mi lesz a jö­vő­ben?

2025. október 8.
2025 jú­ni­u­sá­ban je­len­tős vál­to­zá­so­kon esett át az Ener­gia­ha­té­kony­sá­gi Kö­te­le­zett­sé­gi Rend­szer (EKR), amely a vál­la­la­tok szá­má­ra egy­szer­re je­lent ki­hí­vást és új le­he­tő­sé­ge­ket. Az át­ala­kí­tott sza­bá­lyo­zás köz­vet­le­nül be­fo­lyá­sol­ja a be­ru­há­zá­so­kat, a vál­la­la­ti stra­té­gi­á­kat és a HEM-ala­pú el­szá­mo­lá­si rend­szert. A Port­fo­lio Energy In­vestment Fo­rum pa­nel­be­szél­ge­té­sén az új EKR sza­bá­lyo­zás­ról volt szó.
MET_Az EKR volt az egyik leghatékonyabb energetikai szakpolitika Magyarországon_1

Forrás: Portfolio.hu

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára szerint amikor elindult az EKR-piac, még tapogatózós volt a történet, azóta azonban sok változás történt. Egy jó szakpolitikáról és piaci megoldásról van szó, amely képes leszorítani az árakat és növelni a hatékonyságot.

Elmondható, hogy ez az egyik leghatékonyabb energetikai szakpolitika Magyarországon, a programnak köszönhetően jelentős energiamegtakarításokat sikerült elérni. A korábbi gyermekbetegségeket látva tavaly új karaktert adtak a programnak több módosításon keresztül. A fókusz az volt, hogy az intézkedéseket a lakosság irányába tereljék, illetve a rezsicsökkentés vívmányait is tovább tudják ezáltal erősíteni. Az EKR egy olyan eszköz, amelyet néhány évente érdemes felülvizsgálni – akkor lehet sikeres, ha képes követni a piaci realitásokat.

Vedres Péter István, a MEKH Fenntartható Fejlődés Főosztályának főosztályvezetője szerint az EKR egy fontos szakpolitikai eszköz, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon sok nagyvállalat és a lakosság is megismerkedett az energiamegtakarítás fogalmával. 2020-ban ez minden szereplő számára új piac volt, és hamar látszott, hogy részletesen kell szabályozni, esetenként pedig újrahangolni a szabályozási keretrendszert.

A mostani módosítással fókuszváltás történt a lakosság irányába – nem véletlenül, hiszen a hazai épületállomány energetikai szempontból még mindig sok kívánnivalót hagy maga után.

Tatár Dénes, az Energetikai Auditorok Szövetségének elnöke szerint az auditorok a rendszer középpontjába kerültek, hiszen kapcsolatba kerültek az energiakereskedőkkel, a vállalatokkal, a minisztériummal és a szabályozói hatósággal is. Az EKR-rendszer elérte a célját: megvalósultak a megtakarítások. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a folyamatosan változó szabályozói környezethez nehezen tudnak alkalmazkodni a piaci szereplők.

A mostani fókuszváltást követően az Energetikai Auditorok Szövetsége sincs könnyű helyzetben, hiszen legjelentősebb ügyfeleik jellemzően sok energiát fogyasztanak. "Nekünk mindent máshogy kell csinálni az új rendszerben.", nem az iparvállalatok a kedvezményezettjei a rendszernek.

Ács Balázs, a Masterplast vezérigazgató-helyettese szerint az EKR egy olyan programmá vált, amely több lábon áll, és meghatározta az építőipar dinamikáját. Folyamatosan gyűjtik az adatokat arra vonatkozóan, hogy a magyarországi lakásállomány felújítási potenciálja hatalmas – a szigeteletlen és újraszigetelést igénylő ingatlanok száma is rendkívül jelentős.

Az árakról

Ács Balázs az aktuális HEM árakkal kapcsolatban elmondta, hogy ahhoz, hogy el tudjunk érni energiamegtakarítást országos szinten a lakásoknál, azt a mostani árszint tudja biztosítani.

Nguyen Thu Trang, a MET Central Europe energiahatékonysági üzletfejlesztési vezető emlékeztetett, hogy 2021 körül az iparági szereplők felkészültnek érezték magukat az EKR-szabályozás hatékony bevezetésére, és nagyjából 2024 közepére ki is alakult egyfajta egyensúly, amit az idei jogszabályváltozás alaposan felborított.

A többletkötelezettség mellé jelentős árszintemelkedés is társult a rendkívül rövid felkészülési idő miatt, ennek következtében minden iparági szereplő számára érezhetővé vált a szabályozás piactorzító hatása.

Gondola Csaba az árak alakulásáról nem kívánt konkrétan nyilatkozni, ugyanakkor kiemelte: menet közben csökkentették a díjakat, és az átláthatóság is nőtt, ami összességében a racionalizálás irányába hat. Sok piaci szereplő árcsökkenésre számít – most zajlott az első aukció, ahol magasak voltak a várakozások, és az ár végül a vártnál is magasabban alakult.

Egy ilyen diverz és széles érintettségű piacon nem lehet olyat csinálni, ami mindenkinek jó lesz – hangsúlyozta.

Tatár Dénes szerint a jelenlegi árak rossz üzenetet hordoznak az ipari szereplők felé, és eljöhet az a pillanat, amikor be kell avatkozni – akár egy árpadló bevezetésével is.

Miről volt még szó?

Ezen felül többek között arról volt még szó a panelbeszélgetésen, hogy mennyi lesz vajon a 6 év élettartamú, vegyes HEM ára a következő aukción. De arra is rávilágítottak a szakemberek - egész pontosan Nguyen Thu Trang -, hogy az új szabályozás szignifikánsan előtérbe helyezi a lakossági célú energiamegtakarításokat, és ezzel együtt háttérbe szorulnak az ipari energiamegtakarítások. Ahhoz, hogy az EKR-piac ismét egyensúlyi helyzetbe kerüljön, balanszba kell hoznunk a lakossági és ipari ösztönzőket.

Ezen túl rengeteg kérdés merült fel a nézők körében, amelyeket a szakemberek meg is válaszoltak.