Forrás: NRGreport
Szerző: Benjamin Lakatos, a MET Csoport elnök-vezérigazgatója, többségi tulajdonosa
Az energiapiacon viszont nincs ilyen mechanizmus. A pénzügyi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a piacot az árvolatilitással és az olyan válságokkal szemben, amelyek könnyen elszabadulhatnak.
A 2022-es energiaválság fájdalmasan világossá tette mindezt. Ami először ellátási sokként indult, gyorsan bizalmi és likviditási krízissé vált. A piaci szereplők nehezen tudtak eleget tenni a fedezeti követelményeknek, a hitelkeretek eltűntek, és még stabil cégek is kénytelenek voltak kétségbeesetten forrást keresni. Az árak sosem látott magasságokba emelkedtek – nem csupán azért, mert kevés volt a földgáz, hanem mert maga a rendszer kezdett összeomlani.
A MET Csoport becslése szerint a drágulás 50–60 százaléka elkerülhető lett volna, ha Európának van egy, a pénzügyi piacokéhoz hasonló intézményi keretrendszere. A tanulság egyértelmű: az ellátás fontos, de a bizalom és a likviditás legalább annyira az. Európának szüksége van egy stabilizáló piaci mechanizmusra és intézményre – egy Európai Energiabankra, amely mindkettőt biztosítani tudja.
Az energiabank célja az lenne, hogy megbízhatóbbá és ellenállóbbá tegye az energiapiacokat a hirtelen bekövetkező sokkokkal szemben. A központi bankok működését mintául véve, szabályozott rendszerként működne, egységesítené a műveleteket, és ott biztosítana likviditást, ahol arra szükség van.
A pénzügyi piacokon bevált eszközöket is alkalmazhatna: árfolyam-korlátozó „circuit breakereket” a túlzott volatilitás megfékezésére, likviditási ablakokat a rövid távú finanszírozási igények kezelésére, valamint hitelképességi értékelési és tőkekövetelmény-meghatározási mechanizmusokat. A cél egyszerű: a piacok működjenek akkor is, ha a körülmények feszültek.
Az energiabank létrejöhetne önálló intézményként vagy akár az Európai Központi Bank (EKB) felügyelete alá tartozó szakosított ügynökségként. A szerepe mindkét modellben hasonló lenne ahhoz, amit az EKB betölt a kereskedelmi bankok felé: a stabilitás, megbízhatóság és bizalom megteremtése a rendszerben.
Felmerülhet a kérdés: nem ezt a szerepet tölti be már most az Európai Beruházási Bank (EIB)? Az EIB főként hosszútávú projektfinanszírozással foglalkozik – megújuló energia, infrastruktúra és innováció területén. Az Európai Energiabank ezzel szemben a rövidtávú likviditásra és a piaci stabilitásra összpontosítana.
Az energiabank nem versenytársa, hanem kiegészítője lenne az EIB-nek. Az EIB az energiaátmenetet finanszírozza, az Európai Energiabank pedig a piaci működés biztonságát őrizné meg, amely az átmenet előfeltétele. Egyszerűbben: az egyik a jövőbe fektet, a másik a jelent védi. Együtt teljes intézményi alapot teremthetnének Európa energiarendszere számára.
A stabilizáló funkción túl az energiabank az EU új Clean Industrial Deal programjának zászlóshajója is lehetne. A likviditás javításával és a rendszerszintű kockázatok csökkentésével kedvezőbb befektetési feltételeket teremtene, és közelebb hozná az energiapolitikát Európa versenyképességi céljaihoz.
Egy ilyen intézmény világos üzenetet küldene: Európa nemcsak a dekarbonizáció iránt elkötelezett, hanem a stabil és befektetőbarát energiapiac fenntartása iránt is. Megerősítené a piacok bizalmát, vonzaná a magántőkét, és bizonyítaná, hogy az EU komolyan gondolja a fenntartható és versenyképes energetikai jövő pénzügyi architektúrájának kiépítését.
A 2022-es válság után a MET Csoport nem hivatalos egyeztetéseket folytatott az Európai Tanács és az Európai Bizottság tisztviselőivel, hogy bemutassa az energiapiacok pénzügyi védőhálójának logikáját és szükségességét. Akkor azonban a döntéshozók érthető módon a rövidtávú válságkezelésre összpontosítottak – például a tárolási kötelezettségekre, az ársapkákra és a fogyasztáscsökkentésre. Egy állandó intézmény gondolata, amely a strukturális gyengeségeket kezelné, akkor még nem kapott figyelmet.
Ma viszont a szükség egyértelműbb, mint valaha. A piac továbbra is ki van téve likviditási sokkoknak, miközben az ellátásbiztonság és az energetikai beruházások stabil, működő piacokat feltételeznek. Ha újabb válság jön – legyen az geopolitikai, időjárási vagy pénzügyi eredetű –, ugyanazok a sebezhetőségek bukkannak majd fel újra.
Egy Európai Energiabank létrehozása politikai akaraterőt, szabályozói egyértelműséget és intézményi együttműködést igényelne. De az alternatíva – egy újabb, kontrollálatlan piaci pánik és árrobbanás – sokkal drágább lenne.
Az energia a gazdaságunk éltető ereje. Ugyanolyan intézményi védelmet érdemel, mint amilyet a pénzügyi rendszereink élveznek. Egy Európai Energiabank ezt a stabilitást biztosíthatná, és gondoskodhatna arról, hogy Európa energiapiacai még viharos időkben is likvidek, kiszámíthatók és hitelesek maradjanak.
A 2022-es válság megmutatta, hogy mi történik, ha a bizalom eltűnik. A következő válság pedig megmutathatja, mire képes Európa, ha végre megteremti a szükséges intézményeket. Itt az ideje, hogy az improvizálásból felkészülés legyen. Az Európai Energiabank létrehozása kulcsfontosságú lépés ebbe az irányba.
