Forrás: NRGreport
Általánosságban elmondható, hogy 2023 jó év volt az európai energiapiac szempontjából, a kedvező fejlemények egyértelműen túlszárnyalták a negatívumokat. Különösen három területen nem lehetett panasz 2023-ban: ellátásbiztonság, árstabilitás és profitabilitás.
Ami az ellátásbiztonságot illeti, a 2022-es rendkívül nehéz helyzet jelentősen javult. Gyakorlatilag elmondható, hogy a gázválságnak vége. Európa jól megbirkózott a helyzettel, és sikerült további földgázforrásokat találnia. Emellett új LNG újragázosítási és interkonnektor-kapacitásokat is üzembe helyeztek. Ez jó hír Svájc számára is. Az ellátás biztonságát az is növelte, hogy 2023-ban egyértelműen csökkent a gázfogyasztás. A MET Csoport elemzése szerint európai szinten a visszaesés mértéke 10-15 százalékos volt. Ez a mi iparágunknak kevésbé jó hír, de az európai gazdaság egésze számára mindenképpen kedvező.
2023-ban bizonyos fokú árstabilitást is sikerült elérni, az árkilengések nem voltak olyan magasak, mint 2022-ben. Noha az árak még mindig magasabbak, mint 2022 előtt, a jelenlegi szint az európai gazdaság nagy részének többé-kevésbé tűrhető – messze nem olyan őrületes, mint 2022-ben, amikor az európai vállalkozások több százmilliárd eurós többletköltséget fizettek csak a földgázért, és az áramárak is katasztrofálisak voltak a fogyasztók szempontjából. Bár a helyzet sokat javult, az árszint még mindig túl magas sok európai család és háztartás számára, ezért továbbra is támogatni kell őket, mégpedig úgy, hogy ez a piacot ne zavarja meg.
Ebben a kihívásokkal teli, de kevésbé viharos piaci környezetben sok energiavállalat jó nyereséggel zárta az évet, amely megalapozza, hogy ezek a vállalatok képesek legyenek megbirkózni a jövőbeli kihívásokkal. Az energiaátmenet folytatódik, és ennek a kezeléséhez pénzügyileg erős energiavállalatokra van szükség.
Bár 2023 pozitív évként foglalható össze, 2024-re és az elkövetkező évekre is meglehetősen sok kihívás vár a piacra. Ezeket gyakran „Szentháromság-kihívásként” emlegetem, mivel három fő kérdés elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A központi kérdés az, hogyan lehet olyan új energiapiacot létrehozni, amely garantálja az ellátásbiztonságot, biztosítja a megújuló energiák elterjedését úgy, hogy a gazdaság és a társadalom ne szembesüljön elszálló költségekkel – és nem utolsósorban megteremti Európa versenyképességének feltételeit.
Míg a biztonságos földgázellátás kapcsán rövid távon már csak néhány regionális kihívást kell leküzdeni, a villamosenergia-ellátás tekintetében még mindig sok kérdőjelet láthatunk, például a kiegyenlítő és a kapacitáspiacok tekintetében. A probléma nem technikai jellegű, ma már elegendő megoldás áll rendelkezésre. Ezért a politikai döntéshozókra nagy nyomás nehezedik, hogy végre megalkossák a megfelelő szabályozást, és biztosítsák, hogy Európában mindig legyen elegendő villamosenergia, bármi történjék is.
A megújuló energiák további bővítése mindannyiunk számára folyamatos feladat a jövő energiája felé vezető úton. A zöld átmenet Európában sínen van, jó ütemben halad, és végre nem csak elvi síkon prédikálunk róla. Felülkerekedett a gyakorlatiasság és a realizmus, és ez kedvező fejlemény.
A legnagyobb kihívás egyértelműen kontinensünk egészének versenyképessége, és ebben az energetikai témák központi szerepet játszanak. Európa más kontinensekhez képest lemaradt, és ez aggasztó egy egyre inkább széttöredezett világban. Ezért a jól átgondolt, hosszú távú szabályozások még fontosabbá válnak. Európának a globális energiapiacon pénzügyileg erős, versenyképes szereplőkre is szüksége van. Nélkülük nehéz elképzelni egy erős Európát.
