Card image
Nem megújuló energiaforrások: fajtáik, működésük, hatásuk

Nem megújuló energiaforrások: fajtáik, működésük, hatásuk

 
A megújuló és nem megújuló energiaforrások között fontos különbségek vannak. Ezek nem csak az újratermelődési idejükre vonatkoznak, hanem a szállíthatóságukra, a tárolhatóságukra és a felhasználhatóságukra is.

Érdemes minden cégnek tisztában lennie azzal, hogy mivel jár, ha 1) fosszilis tüzelőanyagokba vagy 2) alternatív megoldásokba fektet – mit nyer/veszít ezzel rövid, illetve hosszú távon.

Ahhoz azonban, hogy ezt mérlegelni tudjuk, először célszerű közelebbről megvizsgálni mindkét energiaforrást.

A megújuló energiaforrásokkal már foglalkoztunk korábban a linken található cikkünkben.

A mostani cikkben a nem megújuló energiaforrásokat vesszük górcső alá:

  • Mit is jelent pontosan a fosszilis szó?

  • Mely energiahordozók számítanak nem megújulónak?

  • Milyen jellegzetességeik vannak, és hogyan hatnak a környezetre?

Minden a fosszilis energiáról, egy helyen!

A megújuló és nem megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiát, amelyet olyan forrásokból szerzünk, amik sosem tudnak kiapadni.

Ide soroljuk többek között az alábbiakat:

Bár ezek a leggyakoribb alternatív energiaforrások, korántsem csak ezek léteznek.

A kevésbé használt megújuló energiaforrások:

  • Vízenergia

  • Tenger hullámzásából kinyerhető energia

  • Árapály-energia

  • Geotermikus energia

Ennélfogva nem megújuló energiaforrásnak számít minden, ami emberi léptékben mérve nem tud megújulni és újratermelődni – csupán évmilliók alatt.

Ezek az erőforrások – ahogy a földgázról szóló cikkünkben is olvasható – elhalt állati és növényi tetemekből keletkeznek, amelyek lebomlanak, majd a talaj mélyebb rétegeibe kerülnek, az évmilliók során pedig óriási kőolaj- és földgázlelőhelyekre vándorolnak a kőzetek hajszálrepedésein keresztül.

Maga a folyamat nem reprodukálható mesterségesen, gyorsított körülmények között, így a most lebomló szerves anyagok jóval később fognak csak fosszilis energiaforrásként megjelenni Földünk ökoszisztémájában.

A problémát azonban nem csak a kínálat kiapadása okozza, hiszen az éremnek mindig két oldala van.

A nem megújuló energiaforrások hamarosan bekövetkező eltűnésének két fő oka:

  • A fosszilis energia lassú újratermelődése
  • Az emberiség mértéktelen túlfogyasztása
 
Az eredmény:

Arányaikat tekintve itt látható a megújuló és nem megújuló energiaforrások felhasználásának összehasonlítása.

Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_statistics_-_an_overview

A kérdés az, hogy ha ennyire kevés van belőlük, miért támaszkodik rájuk ilyen erősen az emberiség?

A nem megújuló energiaforrások működése

Ahhoz, hogy a talaj alsó rétegeiből kibányászott, finomított, majd elszállított fosszilis energiaforrásokat használni tudjuk, az alábbi folyamatoknak kell lezajlaniuk:

  • A rendszerbe beérkező energiaforrásokat elégetik

  • Ezzel nagy mennyiségű gőzt fejlesztenek

  • A gőz célállomása egy turbina – ehhez irányítják

  • A turbina energiafejlesztéséért egy generátor felel

  • A generátor elektromos áramot termel a gőzhajtású turbinából

Természetesen nem csak ilyen módon használható fel a nem megújuló energia – gondoljunk csak a belső égésű motorokra, mindennapi járműveink működési alapelvére.

Látható tehát, hogy egyazon energiaforrás felhasználását ma már rengetegféleképpen meg tudjuk oldani.

Ráadásul még nem beszéltünk az ezt megelőző folyamatról, amíg az energiaforrások a kitermeléstől eljutnak a rendszerig, amely felhasználja vagy elégeti őket.

Ma már sok millió kilométer gázvezeték szeli át Földünket – ahová pedig nem lehet eljuttatni ilyenformán, ott tankereket alkalmaznak (pl.: LNG földgáz).

Látható tehát, hogy az emberiség igen olajozottan működő, nagy precizitással és hatékonysággal rendelkező elosztórendszert épített ki az utóbbi évszázadok során, amelyet nem lehet csak úgy egyik napról a másikra lecserélni.

Ám a világ kétségtelenül erre tart – ennek pedig nem csak az egyre fogyó fosszilis energia az oka.

A fosszilis energia hátrányai

A szén, a kőolaj és a földgáz kétségtelenül a jelenlegi “leghatékonyabban” működő energiaforrás – ám ennek nagy ára van, amelyet csak az utóbbi évtizedekben kezdtek felfedezni a kutatók.

Ma már azonban mindenki tisztában van vele, hiszen a nem megújuló energiaforrások felhasználása rendkívüli mértékben szennyezi a környezetet, amelynek nagyon súlyos következményei lehetnek.

Nem csoda, hogy egyre gyakoribbá válik a “klímaszorongás”-ként emlegetett jelenség, amely hivatalosan még nem számít klinikai megbetegedésnek, de egyre több ember szenved tőle.

A legszennyezőbb fosszilis anyag kétségtelenül a szén, az első ipari forradalmak leggyakrabban használt energiaforrása.

Ma már visszaszorulóban van a használata, ami kedvező hatással van bolygónk ökoszisztémájára, hiszen a földgáz jóval kevésbé környezetszennyező – ám még ez sem tekinthető környezetbarátnak.

Az emberiség talán időben ismerte fel a problémát, és megkezdődtek az aktív lépések a probléma megoldása felé:

Ráadásul nem csak globális szinten történnek változások, hanem üzleti, vagy akár egyéni szinten is. Érdemes megemlíteni a minimalizmust, vagy a zero waste-t, mint mozgalom.

A megoldást kétségtelenül a megújuló energiaforrások hozzák majd el, ám erre még várnunk kell, hiszen a korábban említett okok miatt rendkívül lassú és körülményes az átváltás.

Konklúzió

A fosszilis energia rendkívül hatékony és magas fűtőértékkel bíró energiaforrás, amelyre az emberiség már több, mint három évszázada támaszkodik.

Ez a fő oka annak, hogy olyan lassú és nehézkes a lecserélése minden infrastruktúránk e köré épült az első ipari forradalom óta.

Ám a változás már megkezdődött, mind egyedi, mind céges, mind pedig globális szinten. A probléma nemzeteken és generációkon átívelő összefogást eredményezett, amely ha elég gyorsan következik be, elkerülhetjük a klímakatasztrófát.

Érdemes még többet olvasni a témáról, amelyre az egyik legalkalmasabb forrás a MET energiapiaci betekintője, vagy fYOUture rovata!